Hétemeletes, régóta lakatlan hatalmas betonmonstrum Révkomáromban, közel a várhoz és nem messze a Selye János Egyetem újonnan felhúzott központi épületétől, a város egykor Angolparknak nevezett részében. A ház felsőbb szintjein is kitört ablakok, elhagyatottság, lepusztultság, rombolás, mintha csak egy Elektromodulátor suhintott volna rajta végig, könnyedén, éppenhogy érintve. Ekkora tömb azért még neki is sok lenne.
A főbejáratnál, az épület könnyen elérhető traktusában mindez, ha lehet, még tovább fokozódik. Kitört ablaküvegek, kosz, szemét, romok, falfirkák mindenütt.
Lehet, “Orsi” keze is el lett azóta nyerve, sőt már el is unták.
Az épületet valamikor a komáromi várat laktanyaként birtokba vevő, ideiglenesen ott tartózkodó Vörös Hadsereg használhatta, alighanem tiszti szálló lehetett; formája, megjelenése alapján az 1960-as-70-es évek fordulóján épülhetett.
A bejárati rész hátsó falán nagyméretű csempelapokra applikált, pasztellszínű műalkotás, négy nyúlánk női alak, a szocmodern stílusában; az elnagyolt, skiccnek tűnő rajz modernnek hat, a hangsúly a négy stilizált népviseletbe öltöztetett alakon négyféle módon megrajzolt kezeken van – tematikailag azonban mégiscsak ahhoz a korszakhoz kötődnek, amelyben születtek.
Sajnos, ezeket a képeket sem kímélte a vandalizmus, a jobb szélső figura néhány alsó csempéje teljesen hiányzik már, más részei erősen sérültek, és ahogy az összes fal, ezek is össze vannak firkálva.
Az épületnek meg vannak számlálva a napjai, talán már túl is vagyunk a számláláson (a fényképek 2009 tavaszán, illetve 2010 nyarán készültek), a négy törékeny skiccnek biztosan még kevesebb lehet hátra. “Ami erőszakkal születik, végül erőszakkal vész el”, ahogy Charles Bronson szájába adják az egyik filmjében.
Igen, 69. XI-ben már épül: alapozás, pilonozás megvan, de még nagyon alul tartanak:
http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/97955?r=1&c=2017978.8104265:6066428.9461475:11
KedvelésKedvelés
Nagyon köszönöm a képet — főleg, hogy én magam nemigen ismertem volna ki magam rajta.
KedvelésKedvelés
Szívesen! Ezek szerint sikerült beazonosítani rajta az objektumot. Nekem se ment könnyen, kellett hozzá GE-műholdkép + Streetview. 2014-ben az épület tehát még állt, szomorú mementóként, a 60-as évek elején felhúzott balatoni presztízshotelek (Siófok, Tihany) architektúráját leegyszerűsítve megidéző, csehszlovák típuspanelbe öntött provinciális változatának minden bájával, s persze kellemes árnyékával, melyet azonban itt már rég nem a városba nyitott sport-Jaguárján beviharzó Judy Huxtable és vendéglátója, Lubomír Strougal élvez, hanem a mai rögvalóság dögrováson levő szubaltern proletariátusa, a delelőre tért, rémületesen nyomorult helyi underclass…
Sajnos a későbbi, ’76-os repülés kockáin a katonai fotolaboráns – bőséges hivatali ebédje (paradicsomleves, káposztás cvekedli, Oázis almaital, „űrhajós” szelet és ’Jerseyland’ fajtájú lédús, zamatos őszibarack) elfogyasztása után, túlórában vállalt prémiumfeladatként – volt szíves kitakarni nekünk ezt a városrészt, a 80-as, 90-es évek anyagai pedig (köztük Aerochrom infrasorozatok) egyelőre nem hozzáférhetők. De addig is itt van Debrecen monumentális Leninje ’78 szép tavaszán, midőn önfeledt derűvel integet az általa aligha sejtett, rettenetes jövőbe a már szinte kész – s majd 25 évvel később porig romboltatott – Kölcsey művház mellől:
http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/123514?r=1&c=2406501.1555105:6029418.1606600005:12 (b. f. szegmens, a panelházak alatt; nagyszerű alakját több átfedő képen is megfigyelhetjük, más-más perspektívából)
KedvelésKedvelés