Török Richárd

Engem is elkapott a Facebookon újabban meghonosodott évfordulós láz. Török Richárd 1954. július 31-én született, még csak 59 éves lenne ma; fiatalon, 39 évesen halt meg. Nemzedékének legtehetségesebb alakja volt. Különösen kiemelkedő Szent István szobra, mely a 2000-es év nagy Szent István szoborállítási dömpingje idején került a helyére Pannonhalmán, és a legjobb újabban készített Szent István-ábrázolás.

“Török Richárd” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

Hőmérséklet

DSC_09392012-12-23_14-18-16

Mínusz volt, fagyott még, mikor reggel a mérnök a ház elé érve az autója hűlt helyét találta. A rendőrtiszt szenvtelenül, már-már hűvösen reagált, cseppnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy az autó felkutatása micsoda langyos nemtörődömséggel fog folyni. Délre előbújt a nap, enyhült az idő, ő pedig belemelegedett. A szíve hevesen vert, amikor telefonjába ütötte a hírhedt autónepper ügyvéd barátjától megkapott számát. A beszélgetés után, noha csak az autó márkáját és gyártási évét kellett megmondania, a mérnöknek az volt az érzése, a nepper máris forró nyomon van.

Ha elmegyek s már nem leszek

DSC_88672010-12-05_12-38-36

Ma, július 29-én van Boldogfai Farkas Sándor születésnapja, 1907-ben született. Különösen állatszobrairól volt közismert, ezek közül sok még ma is a helyén van. Őzek című párosával azonban nem volt szerencséje: a szoborból három példányt is állítottak, kettőt 1953-ban (Esztergomban, illetve Mátraszentimrén), egyet 1956-ban, Pesterzsébeten. Mind a hármat ellopták az idők során, ezt a pesterzsébetit 2010. október 30-ról november 1-jére virradóra. Valamivel több mint egy hónapot késtem csak, a kép 2010 decemberében készült.

A szobrokról részletesebben, képekkel a felvételkor még a helyükön álló darabokról: Pesterzsébet, Esztergom, Mátraszentimre.

Temérdek

DSC_65272010-04-17_16-10-46_

Minden második vasárnap összekészülök, délre ott vagyok a húgoméknál, együtt ebédelünk. Viszek valamit a gyerekeknek, előtte gondosan becsomagolom, a kicsomagolás a kicsiknek külön öröm. A sógorom kap egy könyvet, a húgom egy csokor virágot, de azt csak a buszról leszállva, a temetőnél veszem meg, ne kelljen végighurcolni a városon. Pliszírozott szoknya, sálkendő, kiskalap, a nerc a vállamra, és irány Szentimre. Még világos van, mikor újra itthon vagyok.

Heverni holtig

Vénséges vén volt a békakirály, fele birodalmát se tudta már bejárni. Kapóra jött volna neki egy kérő, aki megfejt valamilyen találós kérdést, és megszabadítja őt országának legalább attól a részétől, aminek végképp semmi hasznát nem veszi. De lánya sem volt, csak fiai, szerteszét a világban, mind a hatan kivétel nélkül jól nősültek, boldogan éltek valahol az Óperenciás tengeren is túl, ajtót se nyitottak az öregre. Hevert hát a békakirály, nyitott szemmel, bánatosan meredt maga elé, forgatta fejében a múltat, koronájáról évente töredeztek le az egykor szebb napokat látott ékkövek, és bizony még ma is ott szomorkodik egyfektő helyében, hacsak meg nem halt azóta.

békakirály