Van itt minden

Van bizony. Kerényi Jenő monumentális pirogránit anyagú domborműve, A gyógyítás története olyan karakterű műalkotás, hogy szinte úgy tetszik, ha nézője végigsorolná a bal felső saroktól a jobb alsóig a rajta látható dolgokat, egyúttal az értelmezését is elvégezné; akárcsak a modern prózában, ahol a történet megközelítő ismertetése néha egyenértékű vagy éppen azonos a prózai mű jelentésadásával. A dombormű szignója szerint 1964-ben készült, 1965-ben helyezték fel az akkorra az Azbej Sándor tervei szerint a Tisztviselőtelepen felépült orvosegyetemi kollégium rövidebbik, keletre eső utcai homlokzatára. “Van itt minden” olvasásának folytatása

Vegyészek

Ritkaság, hogy egy szoborról készült fotót közel az eredeti méretben töltök fel — ezúttal ez történik, aki kíváncsi rá, kinagyíthatja, közelebbről megnézheti részleteit, elgyönyörködhet benne hosszan. Ráadásul nem is szobor, dombormű inkább, nem lehet körbejárni, igazából egyetlen nézete van: ez, ami itt látható.

“Vegyészek” olvasásának folytatása

Fejvesztve

01_tinódi

Tinódi Lantos Sebestyén budapesti szobráról igazán nem mondható el, hogy mindenki jól ismeri. Jelentőségéhez képest eléggé a senkiföldjén áll ma, a Népliget nyugati oldalán, közel a Könyves Kálmán körúthoz. Olyan nagyon sok csábító tényező a szépen gondozott parkon kívül még sincs a környezetében, ami miatt érdemes lenne odakirándulni hozzá és gondosan szemügyre venni, letelepedni mellé, elidőzni vele, nézegetni. Manapság leginkább a biciklisták ismerik, a Hungária körgyűrűt kiváltó bicikliút ugyanis közvetlenül előtte vezet el.

“Fejvesztve” olvasásának folytatása