Az itt következő három térplasztika furcsa szerzet. Ilyesmit ma már nem nagyon csinálnak, mondhatni, mindez a köztéri szobrászat nem is veszélyeztetett, de kihalt faja lett. Félig-meddig funkcionálisak, hiszen eredetileg díszített kerítésként, valamilyen tér, terület lehatárolójaként működtek. Félig-meddig domborművek, hiszen jellemzően egyetlen lényeges nézetük van, még akkor is, ha a két oldalnak köszönhetően ez a nézet valójában mindjárt kettő — de ahogy nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret, a néző sem látja egyszerre mind a két oldalt. És félig-meddig szobrok, hiszen létezik a harmadik dimenziójuk, jóllehet, korlátozott mértékben. Saját korszakaik magasan jegyzett szobrászai készítették őket, az ornamentalitás, a sima dolgok feldíszítése azonban elválaszthatatlan lényegük.

Az időrendben első a három közül Kiss István munkája, Vácon állították fel, a Géza király téri 16 tantermes iskolaépület mellett, az elnyúló oldalfal meghosszabbításaként, és ma is eredeti feladatát látja el, vagyis ugyanúgy kerítésként létezik.

DSC_49302011-05-21_16-10-23Egyetlen állóképes jelenet, végvári vitézek pajzsot tartanak, az egyiptomi ábrázolások módjára szabályosan oldalra, végtagjaikkal, lábfejeikkel is profilba fordulnak.

DSC_49382011-05-21_16-10-58Az utca felé eső szélső figura hatalmas kőkockát egyensúlyoz a fején,

DSC_49352011-05-21_16-10-42ennek a látható oldalaira került a szoborhoz szükségesnek vélt írott információ, erre az innenső lapjára néhány sor Balassi-idézet,

DSC_49492011-05-21_16-12-12a túlsó oldalra az állíttató neve és a felállítás évszáma,DSC_49482011-05-21_16-11-58külső, az utca felőli rövid oldalára pedig egy jel, Vác város a felállításkor érvényes címere.

DSC_49412011-05-21_16-11-10A szabályos oldalnézet megvillantja a rácsszobrok alapvető titkát, a másik két dimenzióhoz képesti keskenységet, és megmutatja a pőre tényt, hogy ezeknek a műveknek csak az édesanyjuk szobor, az apjuk valójában kerítés. Alighanem a rosszul örökölt génállomány miatt kellett kihalniuk.

DSC_49432011-05-21_16-11-19A felső alakokról jól látszik, hogy egyetlen fejjel és két testtel egyszerre két urat szolgálnak,

DSC_49422011-05-21_16-11-17az innensők az erről az oldalról nézőt,

DSC_49402011-05-21_16-11-06a túloldaliak pedig az arról az oldalról nézőt.

DSC_49332011-05-21_16-10-35Az egész statikus forgatagnak

DSC_49452011-05-21_16-11-36megvan a túloldali megfelelője, a lentebbi, a felső figurák teste által takart helyzetben lévők már más változatban, mint amonnan,

DSC_49462011-05-21_16-11-40még akkor is, ha a teljes rálátás a kert felől, a valódi kerítés mellől a tuják miatt korlátozott.

DSC_49472011-05-21_16-11-51De ami létrejött, rács is, építészeti elem, és szobrászati kompozíció is,

DSC_49502011-05-21_16-12-16nem túlságosan modernista, de jellegzetesen archaizáló részletekkel,

DSC_49342011-05-21_16-10-40a Kiss Istvánra jellemző bajszos, marcona férfialakokkal. Eszünkbe juthat például a budai Palota téren álló, korai Kiss István-mű, a Dózsa-együttes,

DSC_04962011-10-21_12-57-00vagy az egri várban álló Dobó-síremlék stilizált kísérőfigurái, a rácskompozíció tervezésének idejéből, 1963-ból

DSC_04972011-10-21_12-57-03(a hatból itt kettő látható),

DSC_47772014-02-20_11-58-36 vagy jóval későbbről, 1982-ből a Munkások,

DSC_48072014-02-20_12-01-50akiket e blog olvasói már jól ismerhetnek.

DSC_49322011-05-21_16-10-28Ezek: ugyanazok. Csak persze másként.

DSC_49532011-05-21_16-12-38Kiss rácskompozíciójának első változatát 1963 tavaszán különben a zsűri méretei miatt marasztalta el, azt javasolták,

DSC_49562011-05-21_16-12-54hogy végső állapotában 2 méter magas, 3.70 méter széles legyen, ne hasson aránytalannak a mellette felhúzott iskolaépülethez képest.

DSC_49572011-05-21_16-12-56A végső változat mindenesetre harmonikusan illeszkedik terébe,

DSC_49682011-05-21_16-13-35az egyszerű modernizmusával maradandó iskolaépület és a régi Vác egyszintes lakóházainak környezetébe — és más szobrok közelsége sem zavarja.

Fortepan azonosító: 65770
Fortepan azonosító: 65770

Még egy archív képpel is tudunk szolgálni a Fortepan, illetve a Magyar Rendőr jóvoltából: az 1968-as felvételen Kiss István Százados úti műtermében épp az egy évvel korábban felállított Végvári vitézek kismintájával foglalatoskodik, de a kép közepén ott látszik a városligeti Tanácsköztársasági emlékmű és a jobb szélén a majd csak 1982-ben felállított, krómacélból megvalósított Munkások bronz kismintája is.

DSC_30912014-06-11_13-39-47Kárpáti Anna hasonló műfajú, körülbelül ugyanolyan méretű munkája ugyanebből az évből, 1967-ből osztozik mindabban, amit Kiss István váci térfaláról elmondtam,

DSC_30972014-06-11_13-40-10azzal a lényeges különbséggel, hogy ez az egykori kerítésdarab ma már teljesen szabadon, körbejárhatóan áll.

DSC_31502014-06-11_13-46-33Egykoron kerítés volt, akár még ugyanezen a helyen is, a közeli, akkor Dózsa Györgyről elnevezett művelődési ház kertjének részeként,

DSC_31132014-06-11_13-41-31ma afféle installációként önmagában áll a megnagyobbodott parkban. Dózsa népe, ez is a címe,

DSC_31102014-06-11_13-41-11és tényleg, a nyugati oldal élén ott int a parasztvezér,

DSC_31092014-06-11_13-41-08népe követi,

DSC_31012014-06-11_13-40-31felfegyverkezve, bocskorban, csizmástul vagy mezítláb,

DSC_31082014-06-11_13-41-04néha sérülten, és e sérülést már a hálátlan utókor okozta.

DSC_30962014-06-11_13-39-58A túlsó, keleti oldalon nagyjából ugyanilyenek a tárgyak,

DSC_30942014-06-11_13-39-55itt valaki kürtöt fúj,

DSC_30922014-06-11_13-39-52amott fegyvereket cipelnek, de ugyanaz a testtartás és mozdulat, a lépő alakok ugyanolyan sora, “Dózsa népe”, nem véletlen, hogy Dózsa kegyetlen halálbüntetésének középkori kiötlői éppen azt a végzetet szánták a népvezérnek, amit. Kárpáti Anna különleges vizuális-szobrászati megoldással teszi különbözővé a két oldalt,

DSC_30902014-06-11_13-39-45mégpedig a keret alkalmazásával,

DSC_31072014-06-11_13-40-55ami lehetőséget ad arra, hogy a keret által kitakart részek (a fejek-arcok, a fej vonalába emelt fegyverek) ne ismétlődjenek szolgaian, hanem térjenek el egymástól. A testtartás/mozdulat azonosságából következően az alakok között át lehet látni, az apró, mégis látványos különbségek azonban, melyek erre a keretre esnek, nagyfokú változatosságot tesznek lehetővé. Vegyük például a rácsszobor hátsó és középső eleme közti rést tájékozódási pontnak,

DSC_30932014-06-11_13-39-53keletről nézve vaskos parasztember áll ott, fejszével a vállán,

DSC_31002014-06-11_13-40-29nyugatról ugyanez két alakra bomlik, egy jobb kezét emelő papra, aki mellett fél testhosszal lemaradva lándzsát előre tartó férfi menetel; a pap teste képezi a túloldali parasztember testét, lábát, a papi köntös amannak lebernyegét.

DSC_31112014-06-11_13-41-17De akárhonnan nézzük Kárpáti Anna kompozícióját,

DSC_30982014-06-11_13-40-18akárhogy forgatjuk,

DSC_30892014-06-11_13-39-44szépséges, expresszív munka, nem híján annak a lendületnek, amelyet kora megkövetelt tőle.

DSC_00202013-08-28_12-16-28A harmadik mű, Marton László Figurális rácskompozíciója is kor és alkotás kérdéseit feszegeti. Ezt a darabot még a tapolcai zsinagógáról szóló bejegyzésem végén említettem, a fent látható képpel. Az épület a Bakonyi Bauxitbányák Vállalat 1968-ban épült tapolcai székháza volt eredetileg, “Jó szerencsét!” volt az elnevezése, Marton műve ennek a sarkán, a földszinten kapott helyet L-alakban, hosszabb szára az egykori Lenin térre, rövidebbik a Kossuth Lajos utcára nézett.

DSC_00092013-08-28_12-14-09Tematikusan némiképp megkésett darab, 1972-ben, mikor felállították, ennél merészebb szobrászati ábrázolások is születtek már a munka világáról, bár idetartozik, hogy Marton, aki, ahogy mondani szokás, sosem félt a széptől, még 1984-ben is képes volt olyan gigantikus munkát készíteni,

DSC_15582011-10-04_15-23-54mint amilyen a Bányászok Ajkán, melynek még a félrehulló köveiből is süt a kezem-lábam valóság. Az 1972-es tapolcai rácskompozíció formailag viszont minden eddigi rácskompozíció-kritériumnak megfelel, a három közül a legszoborszerűbb alkotás, ugynanakkor dombormű-vonatkozásait sem feledi, lehatárol valamit, mára legfeljebb az tisztázatlan, hogy egykoriban pontosan mit. A rendszerváltás óta készült képeken különböző megnevezésű kávéházakat kerít el, hiszen a bauxitbányászat visszaszorulásával a vállalat is elköltözött Tapolcáról, kiemelkedően jó elhelyezésű belvárosi irodaházát 2011-ben felújították, az épület irodáknak ad ma is otthont, de már nem a cég birtokában áll, és a Kossuth utca elnevezés változatlanul maradt, a ház legfontosabb homlokzata és a rácsszobor fő éle is ma a Fő térre néz.

DSC_99882013-08-28_12-11-43A sokalakos kompozíció mostanra jelentéstani átalakuláson ment keresztül: ma már nem a díszítésével informáló zsáner-elem, sokkal inkább emlékmű, mementó a város egykori ipari tevékenységére,

DSC_00012013-08-28_12-13-16katalógusszerűségével,

DSC_99922013-08-28_12-12-22a bauxit-előállítás kiragadott monumentumainak valószerű megörökítésével emlékeztető arra, ami Tapolca egyik fénykorát generálta.

DSC_99862013-08-28_12-11-33Nagyfokú és némiképp korszerűtlen heroizmus jellemzi, amit némileg ment, hogy a szobrásznak — az előző két példával szemben — itt nem valamiféle történelmi archaizálást kellett elvégeznie, hanem bizonyára meg kellett felelnie a valószerű ábrázolás követelményének;

DSC_00032013-08-28_12-13-29a heroikus különösen a részletekben jön elő,

DSC_00042013-08-28_12-13-35bár kétségtelen az is,

DSC_00052013-08-28_12-13-43hogy a közelképek pontosabban mutatják,

DSC_99892013-08-28_12-11-53hogy a szobrász törekedett a kerek dolgok valamilyen mértékű elidegenítésére,

DSC_00022013-08-28_12-13-21a kis élekkel, rövid síkokkal valamiféle geometrizálásra legalább a közvetlen megformálás szintjén.

DSC_00062013-08-28_12-13-48Ezekből a helyre kis alumíniumhengerekből például valóságos absztrakció lett.

DSC_99942013-08-28_12-12-37Ráadásul a szobornak megvan a belső nézete is,

DSC_99982013-08-28_12-12-55beteljesíti a rácskompozícióknál kötelező kétoldali nézetet, bár igazság szerint én ezt inkább másfelesnek mondanám, hiszen ugyanazok a figurák

DSC_99992013-08-28_12-13-00szívesebben mutatják kifelé, az utca, a köztér közönsége felé, hogy egykoron milyen nagyszerű dolgokkal foglalatoskodtak.

Ennek a történetnek tehát vége. Van persze térfal, díszrács, térrács, még díszfal is — de mindez már másik lemez, és a másik lemezen is alighanem a másik oldal.

*

A képpel bemutatott szobrok a Köztérképen:

Advertisements

A rácsok, a rácsok, a rácsok angyalok” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Tapolca | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s