A gellérthegyi Jubileumi Park 1965-ben létesült. A park megépítése a korszak fontos  látványberuházásának számított, noha a korszak még egyáltalán nem ismerte ezt a szót; a felszabadulás 20. évfordulóját kívánták emlékezetessé tenni vele. A “felszabadulás” szót viszont nagyon is jól ismerte, bár mélyebb értelmét nem nagyon firtatta, hiszen akkor saját felelősségét is keresnie kellett volna. Az átalakítás során a Gellérthegy sziklás déli lejtőjét kertszerűen kiképezték, fákat, bokrokat, gyepet ültettek, sétányokat, lekövezett járatokat építettek ki rajta, támfalakat, lépcsősorokat emeltek, padokat, hatalmas napvédő ernyőket, játszótereket, kisebb árusítóbódékat helyeztek el benne, és a viszonylag kis területen, a Citadella és Kisfaludi Strobl Zsigmond akkor már tizennyolc éve álló Szabadság-szobra tőszomszédságában jó néhány köztéri alkotást is felállítottak. Az eltelt fél évszázadban, és különösen a rendszerváltás utáni időszakban a park elvadult. Az egykori kertépítészeti teljesítményre, a névre és az alkalomra ma leginkább egy olvashatatlanná kopott, jellegtelen kőhasáb emlékeztet,

DSC_20282014-10-11_13-16-33és noha a Citadellára felvezető úthoz, a lakóházakhoz közelebbi túlsó lejtőn többé-kevésbé épségben megvan, kissé roggyantan, de ma is forog Segesdi György kitűnő Szélkakasa,

DSC_20162014-10-11_13-12-05és az egyik játszótér integráns részeként, gyerekek megmászható célpontjaiként ott áll Barta Lajos három Lovacskája is,

DSC_20132014-10-11_13-10-37 ám különösen a védtelenebb parkos részen, a déli lejtőn álló szobrok nagy részét megrongálták, ellopták, tönkretették. A legfájdalmasabb hiány Tar István gyönyörűséges bronz kútszobra, az ülő, fejét félrefordító fiatal női alak, a Budapesti lány; utolsó maradványait az elmúlt években távolították el, mára csak az egykori kút maradt belőle.

DSC_34802014-12-27_13-11-33 Borsos Miklós érdekes Vízköpők-sorozatát a sokadszori megrongálás után jobbnak látták véglegesen lebontani és raktárba szállítani. Újra három van Metky Ödön a felállításkor sokat vitatott Amforáiból,

DSC_35132014-12-27_13-22-22melyek közül az egyiket egyszer kettétörték.

000020308_gellerthegy_fszek
A kép a FSZEK helytörténeti gyűjteményéből való.

És előbb a vízmedencéjét szüntették meg, utóbb többször megcsonkították, viszont végül legalább helyreállították a park koronáját, a ténylegesen is a kis dombocska legfelső síkján álló szobrot, Somogyi József Leány csikóval-ját.

P12808662014-10-11_12-58-58Ami a rongálást illeti, nem járt jobban a nem ekkor, hanem már a rendszerváltás után, de ugyanezen a területen állított Szervátiusz Tibor-szobor, a monumentális Szabó Dezső-portré sem.

DSC_34982014-12-27_13-16-17Szemét festékkel lőtték ki, talapzatát összefirkálták — és tévedés, mindezt nem ők tették, a sok rosszat és a kevesebb jót, hanem mint egy hamis Gombrowicz: mi, mi, mi, mi.

DSC_35242014-12-27_13-24-12Ennek a posztnak a főszereplőjét, Kiss István 18 négyzetméteres domborművét is összefirkálták, telerondítottuk néhányszor, a művet mégsem az emberi rongálás tünteti el időről-időre a közönség szeme elől, hanem az ötven év alatt alaposan növekedésnek indult, az egész parkot átváltoztató vegetáció; a szobor a Köztérképen látható műlapján akad kép, melyen a mészkő domborművet teljesen eltakarja az alatta vagy felette burjánzó növényzet.

DSC_35832014-12-27_13-33-03Nekem a karácsony utáni napokban, amikor másodszori nekiindulás után végre rátaláltam, éppen szerencsém volt vele,

DSC_35882014-12-27_13-33-52nemcsak hogy nem fedte el a buja zöld, a kora délutáni téli napfény élesen, oldalról világította meg,

DSC_35892014-12-27_13-33-56és ez az élesség bizonyos értelemben nagyon is illik ehhez a maga módján monumentális, mégsem nagyzoló, ugyanakkor korának meggyőződését, hitét első látásra nagyon egyenesvonalúan közvetítő domborműhöz. Borotvaélen táncol, hajszál, talán egy végül ki nem faragott vörös csillag vagy sarló-kalapács vagy talán elhelyezése (hiszen a Gellért tér felől ide feljutni mégiscsak egy túra) választotta el tőle, hogy ne jusson sok Kiss István-mű sorsára,

DSC_83512012-10-21_11-57-07és ne kerüljön a tétényi szoborparkba (a fenti képen egyszerre két reprezentatív Kiss István-szobor is látható új helyén, köztük, a fák takarásában egy a tüneményes Makrisztól).

DSC_35862014-12-27_13-33-30Az egyes helyeken Felszabadulás-domborműként, másutt Budapest vagy A város néven emlegetett relief (melynek valódi címe Múlt és jelen, ahogy ezt Tasnádi Attila Kiss Istvánról szóló, még az 1980-as évek elején megjelentetett monográfiájának műlistája is feltünteti) voltaképpen a Jubileumi park felső traktusának kapuja,

DSC_35852014-12-27_13-33-17része, díszítő eleme annak az építészeti megoldásnak, amely egy elkanyarodó szélesebb lépcsősor közbeiktatásával oldotta meg a hirtelen meredeken emelkedő domb képezte nehézségeket,

DSC_35842014-12-27_13-33-10és ha éppen látszik, ez remek perspektívából történik, hiszen egy nagyobb plató áll előtte, maga a dombormű pedig dél felé, a Petőfi-híd irányába néz.

DSC_35892014-12-27_13-33-56Az így előálló függőleges támfal lehetőségeit használja ki tehát a Múlt és jelen,

fortepan_28856
12 évvel a felavatás után, 1973-ban. Fortepan-kép, azonosítója 28856.

a Citadelláról fényképezett fenti panorámaképen középtájt, a három hatalmas napernyőtől jobbra látható,

fortepan_60498
Fortepan azonosító: 60498.

és a természeti környezet fent említett átalakulása miatt veszített ugyan eredeti, felállításkori tágasságából és ünnepélyességéből,

fortepan_60499
Gárdos György felvétele a Fortepan gyűjteményében, azonosítója 60499.

jellegzetességei azonban így is érvényesülnek, egyes vonásai pedig felerősödtek az avatása óta eltelt időben.

DSC_35262014-12-27_13-25-30A közelebbi teljes nézet például tökéletesen igazolja a szobrász által is jóváhagyott Múlt és jelen címet (a korban nagyon sokszor előfordult, hogy egy-egy szobornak, köztérre kerülő műalkotásnak a pályáztatás, tervezés, megvalósítás fázisában ideiglenes munkacíme volt mindössze, végső, adott esetben hangzatos és ma már tökéletesen találónak tartott elnevezését csak a felállításkor kapta meg). A dombormű hét darab, egyenként 2.20 méter magas, álló téglalap alakú mészkő táblából van felrakva, oly módon, hogy a két szélső és a középső (balról számolva az első, a negyedik és a hetedik elem) keskenyebb a többinél, ezek egyetlen tömbből állnak, a második és a hatodik, illetve a harmadik és az ötödik egymással szimmetrikusan azonosan szélesebbek, és ezek vízszintesen általában egyharmad-kétharmad arányban két elemre oszlanak. Ami ennél az alighanem statikailag indokolt feldarabolásnál sokkal fontosabb, az a szokatlan szobrászati technika, mely egyúttal tartalmi konzekvenciákat is maga után von.

DSC_35352014-12-27_13-26-15A domborművön szerepeltetett 20 emberi alak közül 11 domború, 9 pedig homorú kiképzésben van megformálva,

DSC_35612014-12-27_13-30-38annak az inspirációnak a megvalósításaként,

DSC_35622014-12-27_13-30-39amelyről a szobrász a dombormű felállítása utáni nyilatkozatában beszél, és amelyet Tasnádi említett könyvében hosszabban idéz: vagyis hogy számára Budapest jellegadóan az öregek és a fiatalok városa, múlt és jelen pillanatnyi szintézise. Ikonográfiailag tehát radikálisan kettéosztja a domborművén ábrázolt világot,

DSC_35472014-12-27_13-29-18kitágítva a dombormű műfajának térbeli dimenzióit, a mélységnek szerepet ad,

DSC_35632014-12-27_13-30-55és ezzel a gesztussal egyúttal ítéletet is mond: az öregeket,

DSC_35642014-12-27_13-30-57a fejkendős, micisapkás felmenők által reprezentált, eltűnt vagy eltűnőfélben lévő múltat homorúan a háttérbe állítja,

DSC_35482014-12-27_13-29-24a jelen szereplőit, a fiatalok generációját domborúan előreugratja, ha akarjuk, azt jelezve, hogy a jelen legyőzi a múltat (korabeli diadalmas interpretációként), ha akarjuk, azt, hogy a jelen ered a múltból (mai posztmodernizáló-neohegeliánus, engedékenyebb felfogásban). A megváltoztatandókat megváltoztatva, technikai értelemben hasonló eljárás ez, mint Kiss korábban már bemutatott munkája, a váci iskola kerítéséül szolgáló rácsdombormű esetében: a tényleges kép valójában két képet foglal magába.

DSC_35392014-12-27_13-28-58Két alak lóg ki ebből a szigorúan szabályosnak elgondolt rendszerből,

DSC_35492014-12-27_13-29-29a jobbról második helyen, a háttérben álló öregember

DSC_35512014-12-27_13-29-41feltartott jobb keze, mely ellentétben pozíciójával és a rá szükségszerűen kirótt “szereppel”, előredomborodóan jelenik meg,

DSC_35462014-12-27_13-29-09illetve közvetlen e rendhagyás alatt, a dombormű jobb oldalán látható ücsörgő párhoz tartozó,

DSC_35502014-12-27_13-29-37hátat fordító meztelen kisfiú, aki ugyan nyilvánvalóan a fiatalsághoz, az újakhoz tartozik, többi társával ellentétben viszont szinte homorú figurának hat.

DSC_35252014-12-27_13-25-25A többiek elvannak a megrendezett szimmetriában,

Stitched_002hiszen balról is egy család,

DSC_35362014-12-27_13-28-48jobbról is egy család,

DSC_35572014-12-27_13-30-13középen egy öt- vagy négyfős férfi-társaság, mindegyik kezében jellemző attribútum, tégla, könyv, színészálarc,

DSC_35562014-12-27_13-30-01attól függően, hogy a bal szélen a nagyokhoz zárkózó fiatalabb fiút hozzászámoljuk-e a kompániához,

DSC_35782014-12-27_13-32-08vagy inkább a családtól való elszakadás gesztusát tartjuk hangsúlyosnak,

DSC_35802014-12-27_13-32-10de a mesterségesen statikus, Tasnádi Attila kifejezésével, “egyiptomi és sumér formarendben” beállított alakok között “beszélgetés” folyik, valamiféle kommunikáció,

DSC_35542014-12-27_13-29-52elsősorban arcok,

DSC_35742014-12-27_13-31-43fejek beszélgetése (még az a bravúr is előkerül, hogy domborművön szemüveges emberi profilt látunk),

DSC_35652014-12-27_13-31-00tekinteteké,

DSC_35662014-12-27_13-31-07a Kiss Istvánra egész pályáján jellemző

DSC_35692014-12-27_13-31-14robusztus és elnagyolt, a realitást az ikonikus vázlatosságban elkerülő alakok felvonultatásával,

DSC_35702014-12-27_13-31-37ami azt erősíti meg,

DSC_35702014-12-27_13-31-19hogy ez a dombormű,

DSC_35722014-12-27_13-31-31túl konkrétabb szerepén és funkcióján,

DSC_35522014-12-27_13-29-45ugyanúgy panoramikus ars poetica, önreflexív katalógus

DSC_35712014-12-27_13-31-27ekkor 38 éves alkotója számára, mint amilyen az egy generációval idősebb Kerényi Jenő “katalógusa” a nagyjából ugyanebben az időszakban a Rezső téri orvosegyetemi kollégium oldalfalán elhelyezett domborművön.

DSC_35302014-12-27_13-25-50Fussunk még egyszer végig az egészen, három lépésben,

DSC_35322014-12-27_13-25-57történelmietlenül akár vegyük el belőle a kornak, 1965-nek, vagy az alkalomnak, a felszabadulás 20. évfordulójának címzett diadalmasságot és győzelemittasságot,

DSC_35342014-12-27_13-26-05és képzeljük el, hogy ezek az erőtől-idomoktól duzzadó alakok ötven év alatt a háttérbe lépnek, a múlt rezgő árnyai lesznek, s az előtérben most egészen másfajta alakok állanak. Gondoljuk el egy pillanatra azt is, hogy a hatvanas évek közepe alighanem az utolsó pillanata egy ilyesfajta figurális elbeszélés megvalósíthatóságának.

DSC_35752014-12-27_13-31-52És van itt még egy apróság, valami, ami az 1965-ös avatáskor talán nem is volt nyilvánvaló, mára viszont újra nyílttá vált idézet,

DSC_35762014-12-27_13-31-56a kislány kezéből lógó játékmackó.

DSC_86712012-10-21_12-46-38Amire utal ugyanis,

DSC_81522012-10-21_11-26-05az 1965-ben épp nem volt látható,

DSC_86152012-10-21_12-33-42de ma újra az.

fortepan_51885
Fortepan-azonosító: 51885.

Ennek pedig az a magyarázata,

fortepan_23705
Fortepan azonosító: 23705

hogy az 1951 decemberében felállított Sztálin-szobor talapzatán, a mellvéd oldalán látható domborművek nem osztoztak a főszobor sorsában, és a megdühödött nép nem pusztította el őket 1956 októberében. Az itt következő archív légifelvételen pontosan látszik, hogyan nézett ki a megmaradt tribün,

városliget_légia kép 1974 előtt készülhetett, a háttérben jól látható, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár még a Ligetben működött, 1974-ben költözött Kőbányára, és a kép arra is egyértelmű választ ad, hogy Pátzay Pál a bal szélen feltűnő Lenin-szobra 1965-ben nem a Sztálin-szobor helyére került. Vagyis az egykori Sztálin-talapzatot, a rajta sértetlenül ott álló domborműveket nem sokkal a sajnálatos események után paravánnal kerítették körbe, és így maradtak egészen 1975 elejéig, amikor a mellvédet a közelgő 30. évforduló alkalmára elkezdték átalakítani. A bontás során a munkások a mellvédet körbeölelő monumentális, több mint 2 méter magas, 40 méter hosszú domborműsorozatot szétverték, teljesen megsemmisült. Mikus Sándor, a domborművek névleges alkotója (valójában a sorozat rohammunkában készült, több mint húsz szobrász dolgozott rajta, Mikus mindegyik akkori hallgatója, köztük Kiss István is, és csak másfél évvel a Sztálin-szobor felavatása és az emlékmű hősének halála után, 1953. május 1-jére lett készen) szívére vette az eljárást, kárpótlásul azt az ígéretet kapta, hogy a sorozatot Csepelen önálló felszabadulási emlékműként fogják felállítani. Neki is kezdtek a kifaragásnak, a mellvéd jobb elülső elemével, a felszabadítási jelenettel készültek el,

sztálin_dombormű
Forrás: Köztérkép.

ennek a részletnek az újrafaragásával, a felállításra később azonban már soha nem került sor, Csepel nem akart egy negyvenméteres szocreál emlékművet, Mikus halála szólt közbe, nem tudható pontosan — az elkészült négy tábla a Kiscelli Múzeum szobortárának udvarára került, éveken át a földön feküdt. Ezek az elemek, a lerombolt eredeti  hetvenes évek végi másolatai kerültek 1992-ben a nagytétényi Memento Parkba, és a szoborpark erős felütéseként fekszenek ma is ott a földön.

DSC_86412012-10-21_12-36-59Mert hát nincs felettük erősebb ítélet,

DSC_85982012-10-21_12-31-18mint a fekvés,

DSC_86342012-10-21_12-35-58a természetes állapotukkal

DSC_86132012-10-21_12-33-35ellentétes helyzet.

DSC_86402012-10-21_12-36-48Fekszik a kezében virágot fogó kisfiú,

DSC_86282012-10-21_12-35-12fekszik a mackós kislány,

DSC_86572012-10-21_12-39-29szétszakítva fekszik ő is, mint a felnőttek,

DSC_86422012-10-21_12-37-03fekszik a felszabadítójával kezet fogó férfi, fekszik a felszabadító,

DSC_86112012-10-21_12-33-17fekszik a kézfogás,

DSC_86242012-10-21_12-34-46fekszik a kéz.

DSC_86392012-10-21_12-36-44A mackó is feküszik, szörnyűséges nehéz álmát a Múlt és jelen tanítványi hommage-ában éli tovább.

*

A Sztálin-szobrot övező domborműsorozat történetét Pótó János a Köztérképen olvasható kommentjeinek, illetve az emlékműről szóló tanulmányának (Így épült a Sztálin-szobor, In: Emlékművek, politika, közgondolkodás. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1989) köszönöm.

Reklámok

Gellérthegyi álmok” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Visszajelzés: A szép szám – I-K-SZ

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s