Magyarországon ma sajnos ritkaságszámba megy az olyan kisváros, mint Tata: köztéri szobrai sajátos egyensúlyban vannak egymással, régi és új egymás mellett létezik, a régiből gondosan őrizve megmaradt minden, ami vállalható, az újba nem rondít bele egyelőre egyetlen hidegburkoló által fabrikált Trianon-emlékmű, országzászló vagy Wass Albert-szobor sem. Úgy is lehet mondani, itt még minden rendben van. A séta a tatai Öreg-tó Óváros felé eső körnegyedét öleli fel, az első lakóházak előtti parkban kezdődik, és az Esterházy-kastély környékén a tavat elhagyva, az egykori zsinagógánál ér véget. 12 szobor, 27 képen, tényleg nem kerget a tatár, még Tatára sem.

01_Tata
Rácz Edit: Tata (Vízi szellem), 1971

Az első nagyobb mészkő szobor 1971-ből való, a törékeny, meghajló nőalak a tónak hátat fordítva, szenvtelen arckifejezéssel Tata címerét tartja a kezében. Szép, kiegyensúlyozott zsánerdarab, furcsa architektúrája mintha azt érzékeltetné, hogy a víz szelleme kikelt a tóból és a partra helyezte a várost. Ez persze ilyenformán mindössze a városka sajátos mitologémája. Hogy Tata és a vizek között miféle valódi kapcsolat van, annak érzékeltetésére a túlparton egy mellszobor ad majd alkalmat.

02_Tata
Rácz Edit: Tata (Vízi szellem), 1971

A következő szobor a vár partszakaszára fordulás előtt igazi különlegesség. Első nézete a parti sétányon haladva ez volt:

03a_Tata
Martyn Ferenc-Friedrich Ferenc: Vitorlás, 1996

Martyn Ferenc (1899-1986) festő volt elsőrendűen, igazi mester nemzedékek számára, aki szívesen kirándult a szomszédos művészeti ágakba. Tervezett kisplasztikákat is, ezeket tanítványai nagyították fel aztán köztéri méretű szoborrá — legismertebb közülük talán az a két szobor, mely Pécsett, egykori lakóháza, a valamikori Martyn-múzeum épülete előtt áll 1989 óta (Várnagy Péter, Bencsik István és Böszörményi István közreműködésével).

Az 1947-es elképzelés alapján készült Barbár emlék.
Az 1947-es elképzelés alapján készült Barbár emlék.

Mindkét itt felállított szobron, különösen az öregkori Gabriel Fauré emlékművén látszik,

DSC_64352011-07-09_10-04-07hogy alkotójuk nem csupán háromdimenziósan találta ki őket, hanem festőként e rendhagyó territóriumra kirándulva arra is törekedett,

DSC_94762014-04-20_18-29-27
Az 1984-es ötlet alapján megvalósult, szintén 1989-ben a jelenlegi helyére állított Gabriel Fauré emlékműve.

hogy ezeknek a plasztikáknak minél változatosabb nézetei legyenek, valósággal sokszorozódjanak meg a körbejárással. A tíz évvel a mester 1986-ban bekövetkezett halála után állított tatai Martyn-szobor e tekintetben is hasonlít a pécsi szobrokra, és genezise is hasonló azokéhoz, hiszen egy kisplasztika-tervből lett itt is nagy méretű, a vízhez nagyon is illő szobor; a felnagyítás Friedrich Ferenc munkája.

03_Tata
Martyn Ferenc-Friedrich Ferenc: Vitorlás, 1996

A szobor témája Martyn fiatalkori élményeire nyúlik vissza, a harmincas évektől több mint tíz esztendőt töltött Franciaországban, leginkább a breton tengerparton, az absztraktnak ható műalkotás (melyen külön külön is felismerhető a hal, a hajó, a vitorla és maga a hajós) ezeket a képeiről, grafikáiról jól ismert breton halászbárkákat imitálja és teszi át három dimenzióba.

04_Tata
Martyn Ferenc-Friedrich Ferenc: Vitorlás, 1996

A tatai vár oldalára fordulva következik az első helyi jellegű mellszobor, noha Magyary Zoltán (1888-1945) szélesebb körben ismert tudós, a közigazgatás professzora volt (alakját, a Teleki Pál miniszterelnökhöz fűződő viszonyát, konfliktusát Bereményi Géza Tanítványok című filmje is megidézi, a nevét viselő ösztöndíj negyven év alatti fiatal kutatók nem is titkolt vágyálma). Tatán született, és nagy szerepe volt a tatai mintajárás közigazgatásának kialakításában, finomításában. Monokli a szemre, kendő a szivarzsebbe, ahogy azt kell.

05_Tata
Balás Eszter: Magyary Zoltán mellszobra, 2004

Ezután az ember egy korai Borbás Tibor-szoborba ütközik. Borbás ugyancsak  kompromisszumot nemigen ismerő, az ideológiától önmagát távol tartó művésznek számított, bizonyosan mesternek egy-két nemzedék számára, számtalan légies, apró szobra áll szerte az országban (a Nyugat-nemzedék összes nagyját saját művészi programja szerint megmintázta).

06_Tata
Borbás Tibor: Öreg halász, 1974

Az Öreg halász kétségtelenül vaskosabb, erőteljesebb, határozottan fiatalkori mű (a szobor tömege sem hasonlít a kései Borbás műveihez), talán már a múló idő is fogott valamelyest rajta, de expresszivitása alighanem újszerűnek és modernistának hatott az 1970-es évek első felében.

06a_Tata
Borbás Tibor: Öreg halász (1974)

Rögtön ezután korai Melocco jön, szintén modernista felfogású szoborral, mely szimbolikusan elmozdítja a realitástól a szinte csak vázlatosan felrajzolt jelenetet: a szobor a lovas küszködését ábrázolja földre rogyott lovával. Melocco Miklós szobrát eredetileg a várban állították fel 1968-ban, néhány évvel később került jelenlegi helyére.

07_Tata
Melocco Miklós: Végvári vitéz, 1968 (1977)

A tatai 1848-as emlékmű, kicsit hátrébb, a vár körüli kertben, közel a szabadtéri kőtárhoz jól illik környezetéhez. Semmi kirívó nincsen benne, a feliratos fehér mészkőoszlop tetején ott az elmaradhatatlan bronz kerecsensólyom, a megformálás, a beállítás régi, mára klasszikussá vált formákat idéz.

08_Tata
Gyulavári Pál: 1848-as emlékmű, 2010

Ismét helyi kötődésű, országosan ismert nagy ember következik, Öveges József (1895-1979) mellszobra, aki tíz éven át, 1930 és 1940, Vác és Budapest között a tatai piarista gimnáziumban tanított.

09_Tata
Tóth Béla: Öveges József mellszobra, 2002

A mellszobor persze nem a fiatal tanárembert, sokkal inkább az idős bácsit, a közismert tévés személyiséget idézi fel, aki a kamerák előtt pohárba tudott fújni egy pénzérmét a zsírpapírról, és közben képes volt érdekesen elmagyarázni, miért nagy dolog ez.

10_Tata
Tóth Béla: Öveges József mellszobra, 2002

S a tó felé pillantva megláthatjuk a talán legrendhagyóbb elhelyezésű magyarországi szobrot, a sétány legfeltűnőbb ékességét, noha nehezen lehetne ráfogni, hogy a sétányon állna.

11_Tata
N. Kovács Mária: Keresztelő Szent János, 1944 (1989)

Nagy Kovács Mária szobrát az Öreg-tó vízében mesterségesen kiképzett szigetecskén helyezték el. A szobor az 1940-es évek első harmadában készült, díjakat nyert, ez a mű képviselte Magyarországot az 1943-as velencei biennálén. 1944-ben állították föl ott, ahol ma is látható, ám időközben egy időre pihenőre kényszerült. A Rákosi-korszakot túlélte ugyan, de 1958-ban vandálok ledöntötték, és csak 1989-ben állították fel újra eredeti helyén.

12_Tata
N. Kovács Mária: Keresztelő Szent János, 1944 (1989)

Valóságos fényképészeti csodamű, a délelőtti délkeleti ellenfény szó szerint rétegeket csinál a háttérből, az Öreg-tó túlsó partjaiból. Minél minimalistább az ember, úgy érzi, annál nagyobbak a lehetőségei.

12a_Tata
N. Kovács Mária: Keresztelő Szent János, 1944 (1989)

De háttérként azért a vár partfala sem akármi.

13_Tata
N. Kovács Mária: Keresztelő Szent János, 1944 (1989)

A kissé mélabúsan a tó felé pillantó úriember Mikoviny Sámuel (1698-1750), korának nagy hírű polihisztora, mérnök, térképész, matematikus és földmérő. Mélabúra azért nincsen semmi oka, mert az 1700-as évek közepén ő irányította a Tata környéki lápvidék lecsapolását és vízi szabályozását, amelynek révén Tata végül a “vizek városa” kitételt elnyerte. Hogy munkálkodása nem volt eredménytelen, az előző képek is bizonyíthatják.

14_Tata
Tóth Dávid: Mikoviny Sámuel mellszobra, 2005

A tó felé fordul a piarista rendház alatti, Esterházy-kastély előtti kis tóparti park legnagyobb attrakciója, ugyancsak ritkaság, hiszen női lovasszobrot viszonylag keveset lehet látni a magyarországi köztereken.

15_Tata
Tóth Béla: Tatai Diana, 1988

A részletek mind-mind külön gyönyörűséget jelentenek.

17_Tata
Tóth Béla: Tatai Diana, 1988

A lófej alulról:

18_Tata
Tóth Béla: Tatai Diana, 1988

Vagy ugyanaz oldalról:

19_Tata
Tóth Béla: Tatai Diana, 1988

A lovasszobor jellegzetesen rímel e séta kezdődarabjára, Rácz Edit mészkő szobrára, hiszen a maga eszközeivel ugyancsak a várost, a városnak valamiféle szimbólumát vagy allegóriáját kívánja a néző elé állítani. Kifejezetten könnyed, törékeny, finom darab, szépséges árnyéka (melyről majd másutt esik részletesebben szó) külön figyelmet érdemel.

A parkot az Óváros irányába elhagyva előbb az első világháborús emlékmű következik.

20_Tata
Fülöp Elemér: I. világháborús emlékmű, 1926

Fülöp Elemér rendhagyó témát választott az emlékműhöz, deheroizáló megjelenítésben. S az ábrázolás mégiscsak megjelenít valamilyen fokú hősiességet: a földön fekvő, kürtjét fújó honvéd ábrázolása pontosan érzékelteti a vesztés előtti pillanatot, metaforikusan a veszteséget és a vereséget, a legyőzetést és elesést.

21_Tata
Fülöp Elemér: I. világháborús emlékmű, 1926

S a földön (a mészkő talapzaton) fekvő honvéd tekintetét szinte az egykori zsinagóga felé veti, úgyszólván lépve egyet a magyar történelem kataklizmáinak sorában. Hívőit elveszítve az 1861-ben átalakítással emelt zsinagóga ma a helyi múzeum antik szobormásolat-gyűjteményének ad otthont. Oldalában viszont nagy formátumú emlékmű emlékeztet a történtekre és az értelmetlenül elvesztett áldozatokra.

22_Tata
Lugossy Mária: “Minden idők mártírjainak emlékére”, 2004

A mű a szobrászati holokauszt-emlékezéseknek azt a konvencióját testesíti meg, melyben a kezdetben ép, köztünk élő, közülünk való emberi alakok alakulnak át felismerhetetlen testekké, végül geometrikus kubusokká. (Hasonló megoldással él Király Róbert az egri kis-zsinagóga bejárati traktusában elhelyezett domborművén: kisebb léptékben, talán tárgyszerűbben az épség káoszba váltását mutatja be.)

24_Tata
Lugossy Mária: “Minden idők mártírjainak emlékére”, 2004
23_Tata
Lugossy Mária: “Minden idők mártírjainak emlékére”, 2004

Ám fordított irányban is olvashatjuk ezt a kifejezetten erőteljes és invenciózus holokauszt-emlékművet: a borzalomból csakis háttal lehet kikerülni, de nem kimenekülve belőle, hanem úgy, hogy a tekintetünket, a figyelmünket mindenkor a már megtörténtekre vetjük.

*

Ajánlott olvasmány a bemutatott szobrokról a Köztérképen: Rácz Edit, Martyn Ferenc-Friedrich Ferenc, Balás Eszter, Borbás Tibor, Melocco Miklós, Gyulavári Pál, Tóth Béla (Öveges József), N. Kovács Mária, Tóth Dávid, Tóth Béla (Tatai Diana), Fülöp Elemér, Lugossy Mária

Advertisements

Nem kerget a tatár” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Köszönöm ezt a virtuális szabadtéri tárlatvezetést.

    Nekem ez az igazi szobor “Martyn Ferenc-Friedrich Ferenc: Vitorlás, 1996”, ha vízhez és vitorláshoz kapcsolódik.Az ellenpéldát nem hozom fel.

    N. Kovács Mária Keresztelő Szent Jánosa pedig egy csoda, ahogy a környezettel együtt válnak naggyá.

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Hal már van – I-K-SZ

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s