01_tinódi

Tinódi Lantos Sebestyén budapesti szobráról igazán nem mondható el, hogy mindenki jól ismeri. Jelentőségéhez képest eléggé a senkiföldjén áll ma, a Népliget nyugati oldalán, közel a Könyves Kálmán körúthoz. Olyan nagyon sok csábító tényező a szépen gondozott parkon kívül még sincs a környezetében, ami miatt érdemes lenne odakirándulni hozzá és gondosan szemügyre venni, letelepedni mellé, elidőzni vele, nézegetni. Manapság leginkább a biciklisták ismerik, a Hungária körgyűrűt kiváltó bicikliút ugyanis közvetlenül előtte vezet el.

01a_tinódi_fortepan_5386
Forrás: Fortepan. Azonosító: 5386. A képre kattintva az eredeti, fortepanos helyén nyílik.

Ez nem volt mindig így. A szobor szomorú magányosságának 1955-től jöttek létre a feltételei; az addig a Blaha Lujza téren, a Nemzeti Színház előtt, forgalmas központi helyen elhelyezett szobrot akkor szállították át jelenlegi helyére. A Fortepan 1952-ből való archív képéről jól látható, hogy Bezerédi Gyula 1907-ben felállított Tinódi-szobra eredeti helyén a léptékeket átszámítva a XIX. századvégi historikus portrészobrászatnak abba a kategóriájába tartozott, mint amelyikbe például Jókai Móré a Jókai téren vagy Vörösmartyé a Vörösmartyn. A Jámbor Lajos tervezte talapzat itt is, akárcsak a Népligetben, kis emelkedő dombocskán áll, de mégis nagy a régi és a mostani közt a különbség. A szobor egyébként egyike volt annak a tíz darabnak, melynek anyagi fedezetéről, amolyan királyi adományként, Ferenc József gondoskodott. A kezdődő metróépítkezés lett a végzete (Tinódinál plebejusabb és reprezentatívabb íróembert az akkori korszak nehezen találhatott volna az irodalomtörténetben), talán egy mára kiveszett városrendezési látomás is ott állt az akció mögött, mely szobrokkal szerette volna benépesíteni a Népligetet – az épület, az egykori Népszínház, az akkori Nemzeti Színház ezután még majdnem tíz évig kihúzta.

10258139_571443762970185_7394758096566694936_n
Forrás: valamelyik Budapest-retró Facebook-csoport

De Tinódi költözött.

14_tinódi

Tinódi Lantos Sebestyén-ábrázolásban nem vagyunk szűkében, itt például az egri szobor látható, Pusztai Ágoston műve, 2002-ből. Úgy érezzük, a dalnok rögtön feláll, és dekázni kezd a lábára vett koszorúval.

02_tinódi

A budapesti Jókai-szobornak mellékalakjai voltak, Vörösmarty népes kompániába került. Tinódi Lantos Sebestyén náluk szerényebb kíséretet kapott, a bronzszobor alatt, a talapzat elülső és két szélső oldalára igényes, sokalakos, egybefüggő csatajelenet került. Gondozás híján az idő megtette a hatását; a bronszoborról lecsurgó esővíz elszínezte a mészkő domborművet.

03_tinódi

De tovább is van, mint mindennel Budapesten, amit nem vigyáz fegyveres őr vagy hat biztonsági kamera. A főharcos főellenségének hiányzik a feje.

04_tinódi

Gólya, gólya, gilice, török gyerek, magyar gyerek, megvágta, gyógyítja stb. Nem is érdemes folytatni, annyira ismert dalocska a magyar nép zivataros századaiból.

05_tinódi

A magyar vitéz kardcsapása célt ér, de nem ez az oka annak, hogy a török vitéz feje nincs a helyén.

06_tinódi

Baloldalt még egy harcos feje hiányzik, pedig ő igazán el van foglalva, miközben földre dőlő bajtársába próbál életet lehelni, dicsőségesen vív a rárontó ellenséggel. De a feje már sehol.

07_tinódi

A kompozíció bal szélén a harmadik lovasnak is hiányzik a feje. Ez így már három. Három ló, három fő.

08_tinódi

A száguldó ló patája alatt görnyedő sebesült feje csak azért menekült meg, mert a szobrász elővigyázatosan elrejtette a rongálók elöl, ő fülét-farkát behúzva menekült meg, bár sok reménye a jelenetben nem nagyon lehet.

09_tinódi

A jobb oldalon sem rózsásabb a helyzet. A lesújtani készülő magyar vitéznek megvan a feje, ő csak az arcát vesztette el az idők folyamán. Mintha a pöröly épp őt találta volna el. Se füle, se szeme, se szája, se orra.

10_tinódi

A talapzat végigfutó repedése az oka az ötödik veszteségnek.

11_tinódi

A repedéssel együtt egy újabb fej veszett oda. A haldokló áldozat altesténél egyszer egy kéz cementpótlással igyekezett segíteni a bajon, de ez már derékba tört élet, akárhogy is nézzük.

Elveszteni a fejet persze sokféleképpen lehet – az indiaiak feltétlenül kellemesebb módját választották ennek, mint a törökverés; az is igaz, pár száz évvel korábban kezdték.

Részlet az indiai Khadzsuráhó egyik templomának külső erotikus ábrázolásaiból, 950 és 1050 közöttről. A kép forrása: Wikipedia.
Részlet az indiai Khadzsuráhó egyik templomának külső erotikus ábrázolásaiból, 950 és 1050 közöttről. A kép forrása: Wikipedia.

13_tinódi

Nem csoda tehát, hogy akinek itt megvan még, nem győzi fogni a fejét.

*

A szoborról a Köztérképen itt és itt lehet olvasni. A Khadzsuráhó-hivatkozások a képeknél nyílnak, Pusztai Ágoston egri szobráról több kép itt.

Reklámok

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s