Borotvaélen

22_DSC_82672014-07-31_15-55-10Középkorú férfi a fodrászüzletben fél órája bámulja már leplezetlenül a szomszéd pultnál unottan tétlenkedő hosszú hajú, miniszoknyás manikűröslányt. Végre rákerül a sor, beül a székébe, de nem bírja tovább, odafordul a lányhoz.

“Borotvaélen” olvasásának folytatása

Kotta nélkül

bird

A három a kedvenc számom. Március 3-án születtem, három férjem volt, három gyerekem van, három unokám. Három lakásban éltem, háromszor váltottam munkahelyet, épp három éve mentem nyugdíjba. Háromszor volt hármasom a lottón, a hármas mindháromszor a kihúzott számok között volt. A barátnőimmel hárman minden harmadik évben eltöltünk három hetet a Háromszéki-havasokban. Szép hely, és olcsó, három fillérből kijövünk, csak kicsit messze van, oda-vissza három nap az út. Idén harmadszor voltunk. Valaki azt tanácsolta, nem egészen önzetlenül, próbáljam ki egyszer, esetleg kétszer, milyen a négy. De nem vágyom kalandokra.

Temérdek

DSC_65272010-04-17_16-10-46_

Minden második vasárnap összekészülök, délre ott vagyok a húgoméknál, együtt ebédelünk. Viszek valamit a gyerekeknek, előtte gondosan becsomagolom, a kicsomagolás a kicsiknek külön öröm. A sógorom kap egy könyvet, a húgom egy csokor virágot, de azt csak a buszról leszállva, a temetőnél veszem meg, ne kelljen végighurcolni a városon. Pliszírozott szoknya, sálkendő, kiskalap, a nerc a vállamra, és irány Szentimre. Még világos van, mikor újra itthon vagyok.