Ha valaki befordul egy téli éjjel a Rákóczi útról a Klauzál utcába, és nem találkozik senkivel, megáll és megy, és mindenütt sötétek az ablakok Nem, nem. Csak a tél stimmel, semmi más. Ha az ember az Oxford Street végére érve balra fordul be, a Hyde Parkba ér, és ez a látvány tárul a szeme elé:

01_MarbleArchJobboldalt, a piros telefonfülkénél az Edgware Road nyílik, egyenesen elöl, nyugat felől a Bayswater, ami épp itt, ebben a kanyarban, dél felé fordulva változik át Hyde Park Lane-né, szemben középen pedig ott áll a Marble Arch. Egy két kilométeres, fényképezéssel együtt fél óránál valamivel hosszabb ideig tartó séta következik, a londoni télben szerencsés ritkaságnak számító verőfényben, nem lesz igaz az sem, hogy bizonyos érzelmeit elfeledve, más érzelmeit a nyelve hegyén egyensúlyozva vagy a torkán ízlelgetve átvág, egyedül az igaz talán, hogy nem megy lassan, de sietnie sem kell. Meg persze az akkor biztos lehet benne; az ember Londonban nagyjából mindig biztos lehet.

Tehát a Marble Arch.

02_DSC_01652009-02-07_12-56-35Eredetileg nem itt állt, hanem a Mallt, a Trafalgar Square-től a királyi rezidenciáig vezető díszutat zárta le a Buckingham Palota előtt 1827-től. John Nash (1752–1835) tervei szerint épült, római és párizsi példára, és 1851-ben állították fel jelenlegi helyén; a környék közútjainak 1970-es évekbeli átalakítása után a Hyde Park része lett, közlekedési jelentőségét végleg elveszítette. Tél van, a parkban a hirtelen februári londoni tél utolsó nyomai látszanak, de megyünk előre rendületlenül, az 1637 óta a közönség előtt is nyitott park keleti oldalán, dél felé. Az következik, ami miatt a posztot valójában feltöltöttem.

03_DSC_01862009-02-07_13-06-59Thomas Bayliss Huxley-Jones (1910–1968) kútját The Joy of Life címen 1963 júniusában avatták fel; helyén addig egy másik kútszobor állt. A kétezres évek folyamán a medencét átalakították, a neve azóta Four Winds Fountain, de erről a tényről nem mindegyik forrás akar tudomást venni; a konstrukciót általában eredeti nevén emlegetik.

04_DSC_01872009-02-07_13-07-10A hat alakot szerepeltető kútszobor úgy van elrendezve, hogy a középen egymással összekapaszkodó, táncoló két felnőttet körbeveszi négy gyermek, akik mintha körben lebegnének a felnőttek körül.

05_DSC_01882009-02-07_13-07-23A kompozíció igen ismerős, de hogy pontosan honnan, az majd később fog kiderülni.

06_DSC_01892009-02-07_13-07-31A felvétel idején, 2009 februárjában a szökökút nem működött, de a fagypont alatti hőmérséklethez nemigen szokott angolok a medencéből nem eresztették le a vizet.

Épületekkel, így a 101 méter magas, 1963-ban épített londoni Hiltonnal és a szomszédságában, a Curzon Place 12 alatt álló házzal, melynek egyik lakásában a rockzene két csillaga is halálát lelte, a Mamas and Papas egykori énekesnője, Cass Elliot szívroham következtében 1974-ben, négy évvel később pedig a Who dobosa, Keith Moon, kábítószer-túladagolás miatt, most nem foglalkozunk. A lakást rögtön ezután a Who alapítója és frontembere, Pete Townshend vette meg, de hogy erre mi vitte rá, nem tudom. A séta legnagyobb attrakciója következik.

07_DSC_02002009-02-07_13-16-45Sir Richard Westmacott (1775–1856) műve, a zsákmányolt francia ágyúkból öntött Achilles,

08_DSC_02012009-02-07_13-16-57mely eredetileg Wellington-emlékműnek készült 1822-ben, igaz, nem Wellington, és nem is Achilles látható rajta, hanem a római Piazza de Quirinalén álló egyik lószelídítő katona többé-kevésbé szolgai másolata. Mindenesetre az első köztéri szobor volt a modern kori Londonban, mely meztelen emberi testet ábrázolt, Westmacott a fügefalevelet néhány évvel később applikálta a szoborra, hogy ezzel csitítsák a felborzolt londoni kedélyeket.

09_DSC_02032009-02-07_13-17-38És Achilles a csípős, váratlan havas londoni télben persze a Hilton jól fűtött szobáiba vágyakozik,

10_DSC_02042009-02-07_13-17-57bár aki a kékes égbe néz, olyan apróságokkal, mint a hőmérséklet, nem törődhet.

DSC_02022009-02-07_13-17-30És a dél-keleti kapun, a park mai kinézetének megtervezője, Decimus Burton (1800–1881) az 1820-as évekből származó építményén keresztül máris elhagyjuk a Hyde Parkot,

11_DSC_02072009-02-07_13-21-15hogy a Hyde Park Cornerben egy igazi Wellington-szoborhoz jussunk, a bécsi születésű és magyar felmenőkkel is büszkélkedő, Angliában a bárói címig jutó Sir Joseph Edgar Boehm (1834–1890) Arthur Wellesley-t megörökítő lovasszobrához. (Kíváncsi vagyok különben, Josef Böhm a felsőbb társaságban hányszor hozakodott elő magyar eredetével.) A szobrot 1888. december 21-én leplezték le, a talapzat négy sarkán álló katona a brit korona négy nemzetét szimbolizálja.

És Wellingtonból sosem elég. Nemhiába győzte le Napóleont; és nemhiába lett később kétszer is miniszterelnök.

12_DSC_02082009-02-07_13-21-19Hiszen csak pár lépés, és már a Green Park sarkán, egy zöld szigeten ott áll a Wellington diadalív. 1826 és 1830 között tervezte Decimus Burton, a Marble Archhoz hasonlóan IV. György kedveskedése lett volna a Napóleon felett aratott győzelem okán az alattvalóknak meg a diadalmas hadvezérnek (noha Waterloo még apukája uralkodására esett), de a király már nem érte meg a diadalív tetejére helyezett szobrot. 1846-től Wellington hatalmas, 40 tonna súlyú, 8 és fél méter magas lovasszobra díszítette (a világ legnagyobb lovasszobra volt akkoriban ez, és külön érdekesség, hogy a szobor tárgya vígan élt még az avatáskor, további hat évig, 83 évesen hunyt el 1852-ben), ezt azonban egy másik király, VII. Edward, akkor még csak trónörökös, már aránytalannak tartotta, megbízást adott tehát a Decimus Burton eredeti terveiben szereplő Quadriga elkészítésére, és 1883-ban a gigantikus lovasszobrot Aldershotba, egy katonai iskola területére szállították. Ott egy évszázadon át romlott, és csak az elmúlt években állították helyre eredeti szépségében.

13_DSC_02112009-02-07_13-22-011883-ban magát a diadalívet is elforgatták, de sokáig dísztelenül várakozott,

15_DSC_02142009-02-07_13-22-51mert a Quadriga késlekedett, és az időközben királlyá lett Edward sem érte meg ötlete beteljesültét: Adrian Jones (1845–1938), a különösen lovairól elhíresült angol szobrász művét csak 1912. április 2-án avatták fel.

A harci szekéren érkező Béke… úgy hülyeség a katonaság, ahogy van.

14_DSC_02132009-02-07_13-22-44A felavatás különben a londoni diadalíveknél úgy zajlott le, hogy az uralkodó pár ünnepélyesen átkocsizott a diadalív alatt. Ma csak alattvalók és más országok alattvalói sétálnak alatta át. Csak semmi kocsi, kérem, mi alattvalók vagyunk.

16_DSC_02152009-02-07_13-23-02A harci szekér elején ülő kisfiút

a szobrász Lord Mickleham fiáról mintázta meg — a büszke apa finanszírozta a szobor elkészültét.

17_DSC_02192009-02-07_13-25-42Ez pedig a Commonwealth Memorial Gates, Liam O’Connor meghívásos pályázaton nyertes tervei alapján készült 2002-ben, a két világháborúban elesett, az egykori gyarmatbirodalomból származó katonák emlékére. Vagy hogy szebben mondjuk, annak az ötmillió önkéntesnek az emlékére, akik Ázsia, Afrika és a Karib-térség országaiból életüket áldozták Nagy-Britannia oldalán. Nem diadalív, de rendben van.

18_DSC_02292009-02-07_13-30-12És máris békésebb vizekre evezünk, Estcourt James Clack (1906–1973) 1954-ben leleplezett, Diana című ivókutas szobrára, bár a békéről az őzeket és a nyulakat is meg lehetne kérdezni, nemcsak a kutyát.

19_DSC_02302009-02-07_13-30-26A dolgoknak ne kerítsünk nagy feneket. A szobrot a kúttal együtt két évvel e képek készítése után kicsivel arrébb helyezték, jobb, exponáltabb helyre, közel a Green Park metróállomás lejáratához, ahol egyébként a járókelőt a mindenkor szokásos művészeti kirakodóvásár fogadja.

20_DSC_02362009-02-07_13-33-50De ez már a Piccadilly, nem a parkok, és ezek már nem szobrok, festmények.

Reklámok

Diadalívek árnyékában” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Lólépésben | csuhai
  2. Visszajelzés: Megfordulni | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s