Abony

2008 óta foglalkozom zsinagógák fényképezésével, inkább véletlenszerűen, mint előre elhatározott terv alapján, de ha eljutok valahova, rendszerint előzetesen megnézem, sikerülhet-e valamit lefényképeznem. A gyűjtőkörbe nemcsak magyarországi zsinagógák tartoznak, hanem a szomszédos országokból is az elérhetőek. Ezeket a képeket a Flickr-oldalamra töltöttem fel az évek során, a gyűjteményemben több mint száz kép található, az ottani közönség miatt angol nyelvű kísérőszövegekkel. Ezen a renden mostantól fogva fordítok, az újabban lefényképezett zsinagógák a blognak ebbe a rovatába fognak először felkerülni.

Az egész vállalkozást, melyet annak idején értelemszerűen egy erős morális kérdésfeltevés motivált, amiről részletesebben máskor fogok beszámolni, Gazda Anikónak ajánlom. Ő építész volt, aki tudományos-szakírói tevékenységét az 1944 után elpusztult, sokszor veszni hagyott, a felismerhetetlenségig átalakított, illetlenül gyarló célokra használt, gyakran utóbb a föld színével eggyé tett zsinagógák és zsidó imahelyek felkutatásának szentelte. 1933-ban született, fiatalon halt meg 1990-ben. Alapvető fontosságú munkája (a Magyarországi zsinagógák című kötetben, 1989-ben, a Műszaki Kiadó gondozásában három kardinális fejezet, továbbá a bevezető) azonban utolsó hónapjaiban még napvilágot látott, az utóbb virágkorba lendült zsinagóga-kutatás ezen a néhány száz oldalnyi munkán, Gazda Anikó kutatásain alapszik. Adataim legtöbbjét mindenkor ebből a könyvből szereztem. Itt jegyzem meg, hogy a könyvön kívül jó néhány kép az OSA archívumában is megtalálható, ez az anyag szintén az ő 1980-87 közötti gyűjtésén alapul.

*

Az első sorozat Abonyban készült. A ma romosan álló épületet klasszicista stílusban, négyoszlopos előreugró portikusszal 1825-ben emelték, feltehetőleg Landherr András tervezésében, aki az óbudai zsinagógának is az építésze volt. Az épületet 1875 és 1877 között felújították, átépítették, mai kinézetét ekkor nyerte el. A hívők elpusztítása után az épület gazdátlanul állt, utóbb az abonyi József Attila Mgtsz birtokába került, akik terményraktárnak használták. A rendszerváltás után az épület újra gazdátlanná vált, és rohamos romlásnak indult. Az időközben a megmentésére létesült alapítvány 2011 és 2012 között felújíttatta a tetőszerkezetet, ezzel legalább annak közvetlen veszélye, hogy a beázások miatt az egykori zsinagóga összeomlik, ideig-óráig elmúlt.