2008 óta foglalkozom zsinagógák fényképezésével, inkább véletlenszerűen, mint előre elhatározott terv alapján, de ha eljutok valahova, rendszerint előzetesen megnézem, sikerülhet-e valamit lefényképeznem. A gyűjtőkörbe nemcsak magyarországi zsinagógák tartoznak, hanem a szomszédos országokból is az elérhetőek. Ezeket a képeket a Flickr-oldalamra töltöttem fel az évek során, a gyűjteményemben több mint száz kép található, az ottani közönség miatt angol nyelvű kísérőszövegekkel. Ezen a renden mostantól fogva fordítok, az újabban lefényképezett zsinagógák a blognak ebbe a rovatába fognak először felkerülni.

Az egész vállalkozást, melyet annak idején értelemszerűen egy erős morális kérdésfeltevés motivált, amiről részletesebben máskor fogok beszámolni, Gazda Anikónak ajánlom. Ő építész volt, aki tudományos-szakírói tevékenységét az 1944 után elpusztult, sokszor veszni hagyott, a felismerhetetlenségig átalakított, illetlenül gyarló célokra használt, gyakran utóbb a föld színével eggyé tett zsinagógák és zsidó imahelyek felkutatásának szentelte. 1933-ban született, fiatalon halt meg 1990-ben. Alapvető fontosságú munkája (a Magyarországi zsinagógák című kötetben, 1989-ben, a Műszaki Kiadó gondozásában három kardinális fejezet, továbbá a bevezető) azonban utolsó hónapjaiban még napvilágot látott, az utóbb virágkorba lendült zsinagóga-kutatás ezen a néhány száz oldalnyi munkán, Gazda Anikó kutatásain alapszik. Adataim legtöbbjét mindenkor ebből a könyvből szereztem. Itt jegyzem meg, hogy a könyvön kívül jó néhány kép az OSA archívumában is megtalálható, ez az anyag szintén az ő 1980-87 közötti gyűjtésén alapul.

*

Az első sorozat Abonyban készült. A ma romosan álló épületet klasszicista stílusban, négyoszlopos előreugró portikusszal 1825-ben emelték, feltehetőleg Landherr András tervezésében, aki az óbudai zsinagógának is az építésze volt. Az épületet 1875 és 1877 között felújították, átépítették, mai kinézetét ekkor nyerte el. A hívők elpusztítása után az épület gazdátlanul állt, utóbb az abonyi József Attila Mgtsz birtokába került, akik terményraktárnak használták. A rendszerváltás után az épület újra gazdátlanná vált, és rohamos romlásnak indult. Az időközben a megmentésére létesült alapítvány 2011 és 2012 között felújíttatta a tetőszerkezetet, ezzel legalább annak közvetlen veszélye, hogy a beázások miatt az egykori zsinagóga összeomlik, ideig-óráig elmúlt.

DSC_84572013-08-03_15-51-16

DSC_83832013-08-03_15-38-46

DSC_83862013-08-03_15-39-17

DSC_84072013-08-03_15-44-50

DSC_83972013-08-03_15-40-54

DSC_83942013-08-03_15-40-33

DSC_83952013-08-03_15-40-36

DSC_84522013-08-03_15-49-44

DSC_84532013-08-03_15-49-57

DSC_84092013-08-03_15-45-03

DSC_84122013-08-03_15-45-35

DSC_84212013-08-03_15-46-16
A tóratekercs egykori helye.
DSC_84272013-08-03_15-46-48
Az északkeleti sarok.
DSC_84282013-08-03_15-46-50
A délkeleti sarok.
DSC_84292013-08-03_15-46-52
A délnyugati sarok.
DSC_84302013-08-03_15-46-54
Az északnyugati sarok, a női karzat konzoljának maradványával.

DSC_84132013-08-03_15-45-40

DSC_84242013-08-03_15-46-32

DSC_84392013-08-03_15-48-11

DSC_84402013-08-03_15-48-14

DSC_84512013-08-03_15-49-41
Az épülettel egy telken álló egykori Unger-ház. A telek eredetileg az Ürményi birtokoscsalád tulajdonában állt, ők adományozták az ingatlant előbb imaház, majd zsinagóga céljaira a hitközségnek.

DSC_83772013-08-03_15-36-50

P12404212013-08-04_20-59-51
Az archív képen jól látható, hogy az épület Abony központjában milyen arányokkal áll. A kép bal szélén a Kossuth-ház, előtte átellenben fehér posztamensen Abonyi Lajos mellszobra. A jegenyéktől kissé följebb indul a Jókai Mór utca, melyen balra fordulva, a Deák Ferenc utca elején látható a timpanonos, négyoszlopos zsinagógaépület. A kép Gazda Anikó leírásából származik, a két világháború közötti időszakból való, és a katolikus templom tornyából készítették.
Advertisements

Abony” bejegyzéshez 5 hozzászólás

    1. A zsinagóga fedélszék felújítása 2 évvel ezelőtt megtörtént, így a szomszédos iskola felé a folyamatos baleset veszély /romhatár/ megszűnt a beázással összefüggésbe hozható más károsodásokkal együtt. A felújítás statikus és faanyagvédelmi szaktervezők tervei alapján valósult meg, Így biztonsággal cca. 50 évre a megóvás biztosított. A felújítás részben pályázati pénzből és részben kuratóriumon keresztül volt tervezett, ebből csak a pályázati pénz realizálódott a kivitelező szervezet részére / 16mFt-ből csak 4,6 mFT/ . A további munkák így csak a határoló falazatokra és a belső térre koncentrálhatók, statikailag is az építmény határozott.

      Társadalmi munkában végzett felelős műszaki ellenőr: Urbán László

      Kedvelés

  1. Visszajelzés: Tapolca | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s