A cím persze igazságtalan. Laborcz Ferenc 1965-ös Ülő munkás című szobra csakis címadásában, közvetlenebbül talán a témaválasztásban hasonul korához, minden egyébben már saját öntörvényű szobrászati pályájának rajza, ennek a haladványnak a pillanatnyi állapotrögzítése, életének utolsó bő évtizedében, az 1971-es váratlan halálát megelőző években pedig határozott elkülönülés az egyébként érvényes kánontól.

A felhasznált anyag, a technika, a méret, a tágan értett stílus, és sok kis apróbb részlet rokonságba állítja ezt a szobrot Laborcz Egerben látható Fazola-szobrával, melyet a blogban korábban már bemutattam. Mintha a vasalt kapuk mestere letette volna fejfedőjét, a híres-nevezetes csőrsisakot, és kis vaskohója mellett foglalt volna helyet.

Nemrégiben szereztem tudomást róla, hogy az egri gyakorlóiskola kertjében az elmúlt években beépítették azt a zöldfüves szabad részt, ahol a Fazola-szobor a fényképezésemkor még állt, és így elveszítette azt a teret, amit korábban magáénak tudhatott. Még ebben is rokonság mutatkozik köztük: ez a rákoshegyi Ülő munkás ugyancsak áthelyezett szobor, eredetileg mostani helyétől nagyjából öt kilométerre, a rákosligeti Hősök terén állt, és már a szobrász halála után került jelenlegi helyére, a Rákoskerti Közösségi Ház kertjébe.

01Ez a hely nem tökéletes az elhelyezésre, a szobor monumentálisabb dolog annál, mint hogy ennyire perspektívátlan helyen álljon — a körbejárásból látható, hogy minden oldalról le van zárva, és talán csak szemből, az utca felől és a mellette álló épület lépcsőfeljárójáról mutat a szokványosnál rendhagyóbb képet. De hát jöjjön ez a szokásos körbe-körbe, ezúttal több nekifutásban; és aki tudja, miről is beszélek, azt az sem lepi meg, hogy maradt nekem egy tábla Milka-csoki és egy Melba-kocka.

02

03

04

05

06

07

08

09

10

11Talán az első félfordulatos körbejárás is igazolja, miről beszélek: a határozott, karakteres plasztikai vonalvezetésről — ennek köszönhetően egyszerre érvényesül a szobor alapvetően kubista jellegű megformálása, nézzük meg például a figura ölében elfekvő köpenyt, és minden statikussága ellenére egyfajta sajátos lendület. Ez a dinamika azonban nem mozgásból vagy annak érzékeltetéséből jön, hanem a szobrászati megoldásokból. A szögletesre hagyott élek, az ülő testtartás geometriája, a végigvitt, mégsem teljesen doktrinéren megtett elnagyolás, a mértékletes vázlatszerűség mind-mind hozzájárul, hogy a szobor kikacsintson saját valóságos idejéből, és nekünk is érthetően, frissen szóljon.

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22Giacomettiánus — vagy nem is tudom, hogy mondanám a jelzőt, Laborcznak ettől a korszakától mindenesetre megszaporodnak a hasonló formálású, elvékonyodó, a térrel versenyre kelő szobrai, és a “törékenységet” még akkor is szóba kell hoznom itt, ha az összhatásra az Ülő munkás esetében egyúttal érvényesen kínálkozik a “masszív” jelző is.

23

24

25

26

27

28És hát persze, a kis részletek,

29például ez a gyönyörű, szögletesre formált

30franciakulcs — nem az “igazi”, hanem az ábrázolás/megformálás értelmében a “legigazibb”;

31ahogy a bal kézben a kalapács is.

32A papucs,

37az elnyúló arc,

38az egyetlen vonalként megjelenő felsőtest,

39a fejtetőből kinövő,

40hátulról, a tarkó felől nem látható simléderes sapka.

41

42A végtagok különféle perspektívái,

43

44és hát úgy, ahogy van, az egész magától értetődő, első látásra evidens nagyszerűsége. Fentről, az épület lépcsőjéről is még egy gyors kört:

45

46

47

48

Hát így. A szembefényt nem tudtam elkerülni, de annak örülhetek, hogy az épület árnyéka még épp nem vetült rá a szoborra, meghagyta abban az élénk nyárvégi ragyogásban, amiben először sikerült megpillantanom. De hát hol a légy (és vajon van-e santiagói könyvvásár)?, kérdezi a hűséges olvasó, de mégsem kérdezi, mert tudja jól: a légy… a légy mindenütt ott van.

*

A bevezető részben emlegetett Milka-csoki és Melba-kocka a Facebookon időről időre folyó szoborárnyék-játékomra vonatkozik; az Ülő munkást egy ízben feladványként tettem közzé, de ezt a jószerével csak a helyiek által ismert szobrot, hiába nagyon karakteres az árnyéka, végül nem tudta azonosítani senki.

Ültében a legyet” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Vegyészek | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s