Mindenem az autós közlekedés. Nincs rendszám, amit menet közben el ne olvasnék, közlekedési tábla vagy útra festett jel, amit figyelmesen végig ne csodálnék, karosszéria vagy kocsibelső, amit meg ne bámulnék. Egy kopott, a használatban elöregedett kormánykerék, egy járdaszegély mellé félregurult dísztárcsa ugyanúgy le tud fegyverezni, mint egy jól elhelyezett márkajel, egy szépen világító műszerfal vagy egy bőrbevonatú autósülés. A Thököly út kivilágítatlan felezővonalán centiméterekre a két irányban zúgó autóhadtól egyensúlyozó, ebbe és abba az irányba forgolódó gyalogosok bármikor képesek megindítani, az országúton mindig párosával átszaladó kutyákhoz vagy az út mentén százzal elsuhanó nyári jegenyefákhoz hasonlóan.

Nem tudom, mihez van ennek köze, nem hiszem, hogy a génekhez, sűrű hajú apám hivatásos teherautósofőr volt ugyan, korán kopaszodásnak induló nagyapáimnak viszont semmi közük nem volt az autóhoz, azt leszámítva, hogy egyikük nagyon ritkán talán ült benne, a másik szerintem sohasem, ha csak egy ízben mentőautóban nem, bár azt hiszem, egy munkahelyi balesetben bal lábát combközépből, a jobbat bokából vesztve szekérrel szállíthatták inkább őt akkor is. Nincs tehát semmi csodálkozni való azon, hogy Martsa István Siklósra a nagy műfaji konvenció, az “ülő nő” egyik alváltozataként 1967-ben került szobrában első pillantásra

dsc_95972016-03-27_14-58-55azonnal mindannyiunk rémét, az elsőbbségéről lemondani még véletlenből sem hajlandó, a kormánykereket a kezében kicsit már lazán tartó, de még egyenes derékkal ülő, előre néző,

dsc_96052016-03-27_15-00-12összeszorított térdű autóvezető nőt vettem észre. A második pillantás azonban kijózanított, a cím (Kürtös lány vagy Zenélő kislány) pedig egyértelművé tette, hogy a szobornak abban a tematikus konvencióban a helye, ahová például többek között

DSC_95972015-07-01_12-47-57Makrisz Agamemnon 1950-es évekbeli Zenélő fiatalokja,

DSC_93442013-08-15_10-46-15_különösen az egykori Népstadion egykori dromoszában álló trió férfi tagja,

DSC_39742014-06-18_13-26-32aztán ugyanitt a Népi táncosok című csoportból, Szabó Iván munkájából a tilinkózó kucsmás fiú,

DSC_87182014-04-19_12-45-34aztán Búza Barna 1964-es komlói, mit ad isten, ugyancsak Zenélő fiatalok című kompozíciója (noha a férfi kezében eredetileg nem fuvola volt, ami miatt ide, a fúvóshangszeres szobrok közé sorolhattam volna, hanem karmesteri pálca),

dsc_79032011-07-29_13-46-48egy jóval későbbi időből ifj. Blaskó János szombathelyi faunja tartozik,

dsc_05932017-02-05_12-23-32egy jóval korábbiból, 1842-ből Rafael Monti a Nemzeti Múzeum timpanonját díszítő szoborcsoportjából a “Hírnév” allegóriája,

dsc_15912010-06-04_15-43-33vagy 1884-ből, a budapesti köztéri szobrászat egyik aranykorának kezdetéről, a Vigadó homlokzatáról való Vasadi Ferenc-szobor, a Tybia,

dsc_85782014-04-19_09-56-08ugyanebből a korból Köllő Miklós Vadászata, hogy kürtös szobor is legyen,

dsc_75412014-07-19_18-19-43és amelynek része Carl Wollek 1905-ös bécsi Mozart-kútja is, egy olyan képpel, amit évek óta tologatok magam előtt, hát most végre itt van, fel tudom tölteni méltó helyre — vagyis a hangszeres szobrok, közelebbről a fúvóshangszeres szobrok gyűjteményébe.

dsc_95702016-03-27_14-57-42De ha Mozart, és kürt, akkor feltétlenül postakürt és Postakürt-szerenád, és akkor már csak egy lépés a postáskisasszony, és nem, a postáskisasszony nem csönget kétszer,

dsc_95822016-03-27_14-58-14egy szobor-összefüggésben hasonlíthatatlanul unikális hangszerrel

dsc_95912016-03-27_14-58-41az ölében. A bal kéz nem kormánykereket teker, a jobb nem sebességet vált.

dsc_95932016-03-27_14-58-48Távol áll persze tőlem, hogy a korszak egyik nagyszerű kismesterét, az expresszív realizmus jeles képviselőjét, a Pozsonyban 1912-ben született és Budapesten 1978-ban elhunyt Martsa Istvánt kigúnyoljam. A szobrászat mellett a körülmények miatt végül csak harmincas éveinek első harmadában elköteleződő fiatalember eredetileg villanyszerelőként, elektrotechnikusként dolgozott, a háború kitörésekor katonai szolgálatra hívták be, megjárta a szovjet frontot, a voronyezsi visszavonulás után dezertált és Pesten bujkált. 1945-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Ferenczy Béni tanítványa lett — ő aztán mindvégig istápolta az idővel művésztanárként és nevezetes József utcai műtermében dolgozó Martsát. Martsa másik fontos szobrász-barátsága a nála fiatalabb Vigh Tamáshoz kötötte őt, évtizedeken át igen szorosan, szolidárisan. Mesteréhez, Ferenczy Bénihez hasonlóan Martsa is a humanista gyökerű, érzelmekkel telített figuratív emberábrázolás híve volt, egyik-másik szobrát jól ismerhetik a blog olvasói,

11f_DSC_23782014-10-30_12-42-11mindenekelőtt 1959-es siófoki aktját, a Zuhanyozó nőt,

DSC_99512011-01-29_14-06-21aztán az 1961-es, egy Városligeti fasori óvoda előkertjében álló Óvónőt (ismét csak egy nagy téma, az anya gyermekkel speciális alváltozatát),

dsc_50402014-02-21_12-14-43a rákosmentei Ülő paraszt férfit,

DSC_50432014-02-21_12-15-17ezt a vad, mordon, törött orrú kőembert,

dsc_50362014-02-21_12-14-22amihez hasonló zsánert Martsa pályája során többet is készített. Érdekes módon a mesterséges, keresett testtartás rendhagyása a Kürtös lánnyal hozza közeli rokonságba őt, de előzőleg itt

dsc_50382014-02-21_12-14-28A kalap című gyűjteményben volt látható,

dsc_50392014-02-21_12-14-32merthogy ritkaságot visel a fején, mészkőből készült kalapot. Egy bronzkalap: ehhez képest szinte semmiség.

dsc_01382013-08-28_14-11-31Aztán amit a blog olvasói nem láttak még,

dsc_07702013-08-29_15-23-18a szigligeti Alkotóház felső előkertjében sétálgatók már igen, Bölöni György mellszobrát 1972-ből,

dsc_12962011-10-03_15-04-30vagy a kisplasztikai változatában ólomból készült, Pápán 1971-ben felállított Karitász című bronzszobrát, melyből Martsa István halála után három évvel a szobrász síremlékét díszítő plasztika is lett, és jelzi alkotója spirituális kutakodásának szélsőbb dimenzióit. Látható, mindez a Ferenczy Béni kijelölte út a mesterénél valamivel felpuhítottabb, engedékenyebb verziója, de mielőtt ezzel végleg megelégednénk, és megállapodnánk “a humanista emberábrázolás” címkéjében, amiből feltűnően hiányoznak a modernizmus beütései, hadd mutassam meg Martsa István

dsc_25122010-07-13_14-40-16eredetileg 1965-ben, a mauthauseni mártíremlékműre kiírt pályázat számára készített munkáját,

dsc_25162010-07-13_14-40-39ezt a virtigli modern szobrot,

dsc_25232010-07-13_14-41-55amely pontosan illusztrálja, adott esetben mifajta drámai és modern távlatai is lehettek volna ennek a szobrászatnak,

dsc_25242010-07-13_14-42-02és amely a mauthauseni pályázatot nem nyerte ugyan meg, ott Makrisz Agamemnon Magyar mártíremlékműve lett a győztes,

dsc_25252010-07-13_14-42-19egy példányát idővel Auschwitzban, egy másik példányát a szobrász eredeti szándékának megfelelően, az 1929-ben Esztergomban született kovácsművész, Czuczay József közreműködésével vasból elkészítve

dsc_25182010-07-13_14-40-46az esztergomi egykori zsinagóga előtt

dsc_25102010-07-13_14-39-511980-ban, már a művész halála utáni években felállították. Cenzúra, alkat, öncenzúra, a megbízás, a késztetés vagy az ösztönzés hiánya, nem tudni pontosan az okokat — sokan vannak, akik egyenesvonalú pályájukon megtettek időnként egy-egy kitérőt, de aztán soha nem arra indultak tovább, hanem inkább visszazökkentek a régi kerékvágásba.

dsc_95652016-03-27_14-57-39A Kürtös lánnyal meg, ahogy ez lenni szokott,

dsc_95692016-03-27_14-57-42működésbe lépett a “minél tovább nézem”-effektus,

dsc_95762016-03-27_14-57-47vagy talán a többi itt szereplő szobor ellenhatása ez, hiszen ezeknek a bejegyzéseknek a vége mindig a számítógép képernyője előtt zajlik, és a tényleges szobroktól már elvonatkoztatottan, a képeim alapján dőlnek el a dolgok,

dsc_95992016-03-27_14-59-06de a Kürtös lányt váratlanul megkapónak kezdem látni, cizellált megformálását, szolid geometriáját, tüchtig jólneveltségét,

DSC_59412014-03-09_13-37-22hirtelen hangsúlyt kap az R. Kiss Lenke tatabányai Olvasó lányokjára

DSC_97512014-08-11_15-10-12Andrássy Kurta János veszprémi Fiatal párjára, és persze

16minden magyarországi ülő szobrok egyik legkiválóbbikára, Laborcz Ferenc Ülő munkására emlékeztető

dsc_95892016-03-27_14-58-31stilizált ülőalkalmatosság,

dsc_96102016-03-27_15-00-33egyáltalán az ülés,

dsc_95832016-03-27_14-58-15az előremeredő üres tekintet

dsc_95922016-03-27_14-58-47kezd jelentéstelivé válni, miközben tudom, hogy semmi különös ez, pláne semmi különleges,

dsc_95732016-03-27_14-57-44az is feltűnik, a kürtös lány voltaképpen máshova, “túlra” néz,

dsc_95742016-03-27_14-57-45nem saját nézőjére,

dsc_95752016-03-27_14-57-45valami mást lát, talán intést, ütemet, kottát, karmestert,

dsc_95902016-03-27_14-58-36biztosan nem autót, nem utat, nem épületet, nem közlekedési táblát, nem minket, nem apámat, egyik nagyapámat sem —

dsc_96092016-03-27_15-00-26de hogy mit, az egyszerűségébe foglalt érthetetlen örök titka marad.

*

Felhasznált irodalom:

T. Riha Margit: Martsa István. Mai magyar művészet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1974.

T. Riha Margit: In memoriam Martsa István. In: Művészet 78. Corvina Kiadó, Budapest, 1979. 170-171. o.

*

A szövegben képekkel említett szobrok a Köztérképen:

 

Martsa István: Kürtös lány, Siklós, 1967

Makrisz Agamemnon: Zenélő fiatalok, Budapest, 1953

Szabó Iván: Népi táncosok, Budapest, 1956

Búza Barna: Zenélő fiatalok, Komló, 1964

ifj. Blaskó János: Faunok szökőkútja, Szombathely, 2006

Rafael Monti: A Nemzeti Múzeum timpanonjának díszítőszobrai, 1842

Köllő Miklós: Vadászat (a lefényképezett szobor az 1890-es évek elején az Országházhoz készült példány másolata, a Zsolnay Kulturális Negyedben áll, Pécsett)

Vasadi Ferenc: Tybia, Budapest, a Vigadó homlokzata, 1884

Carl Wollek: Mozart-kút/Varázsfuvola-kút, Bécs, 1905

Martsa István: Zuhanyozó nő, Siófok, 1959

Martsa István: Gondozónő gyermekkel, Budapest, 1961

Martsa István: Ülő paraszt férfi, Budapest, 1969

Martsa István: Bölöni György, Szigliget, 1972

Martsa István: Karitász, Pápa, 1971

Martsa István: Mártíremlékmű, (1965) Esztergom, 1980

 

 

 

 

 

 

Reklámok

Négy kerékkel a világ körül; vagy öttel” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s