Élek-halok az 1961-ben készült/felavatott szobrokért. Nem azt mondom, hogy ellenállhatatlan vonzalom ez, de másképpen dobban meg a szívem, ha azt látom egy talapzaton: 1961. A blogra már felkerült darabok, például a Budapest 140 szobrai közül az évjáratból a legemlékezetesebbek egyike Gádor Magda Ülő fiúja,

078_DSC_81372008-11-15_13-03-40sajnos már egy kissé romlott állapotban — de hát 53 év nagy idő,

DSC_09912014-05-21_10-58-56Kerényi Jenő alumínium nője Pécsen (jóllehet őt csak két évvel elkészülte után, 1963-ban állították fel a helyén, még nem áll ellen esőnek, szélnek, fagynak 53 éve),

13_DSC_92742014-04-20_12-20-55Vigh Tamás Bőségje, Debrecenből,

DSC_94162009-07-19_16-01-14aztán Kiss Sándor Anya és fia című szobra a Heim Pál Kórház kertjében,

DSC_78202014-03-31_10-38-29vagy Madarassy Walter sokat hányódott, ma Keszthelyen álló Kétkorsós nője,

DSC_86392014-08-06_16-00-56Martsa István Óvónője, hótakaróval,

DSC_99512011-01-29_14-06-21Makrisz Agamemnon melegítőruhába öltöztetett fiatal lánya, a Feneketlen tó körüli szabadidős parkot társadalmi munkában újjáépítő ifjúság mementójaként,

DSC_10232014-05-21_11-08-15Kocsis András Május-szobra a Törökszegfű téren,

DSC_76102014-03-28_10-47-09ahonnan a nevezetes ötös származik,

DSC_75442014-03-28_10-37-02vagy Metky Ödön egykor szebb napokat: teljes galambot és vizes medencét látott balatonlellei nője,

DSC_55062011-06-12_19-08-18de hogy jó hírem is legyen, 2014 nyarára a szoborra a galamb feje visszakerült,

DSC_99002014-08-15_17-12-03

és hogy e blog közvetlen tárgyához közelebb kerüljünk, Dabóczi Mihály eredetileg 1961-ben, a Gellért fürdő belső díszítéséhez formált, némileg különböző köztéri változatban Kelenföldön aztán több mint harminc évvel a szobrász halála után, 2011-ben  felállított Tavasz című aktja,

DSC_53942014-02-28_11-25-15és még több tucat más szobor — tudjuk, mindegyikre sor kerül előbb vagy utóbb.

Ez a kicsinyre fogott bevezető körkép is mutatja talán, hogy az 1961-es kelet-európai szobrok általában érett mesterek a korábbi kötöttségek alól felszabadult vagy fiatalabb szobrászok első, sallangmentesen szabadabb köztéri darabjai. Többé-kevésbé vonatkozik ez az észrevétel Bártfay Tibor pozsonyi Vénuszára is, 1961-ben állították fel a nevezetes Lechner Ödön-féle kék Szent Erzsébet-templom és az ugyancsak általa tervezett gimnáziumépület közelében, a város első világháború előtt kialakult szecessziós, majd a két világháború közti art decós negyedében. Ez is mezítelen, a vízbe lépni készülő női alak, azzal az ilyen jellegű szobroktól való fontos különbséggel, hogy — látjuk majd — neki van hova lépnie.

DSC_62402014-07-17_16-06-38Az 1922-ben Nyitrán született Bártfay Tiborról, a magyar szobrászok doyenjéről (egy évvel idősebb Varga Imrénél) viszonylag keveset tudunk Magyarországon. Édesapja, Bártfay Gyula is neves szobrász volt, aki főként fával dolgozott. A fiú a bécsi döntést követő években, magyar állampolgárként, 1939 és 1943 között végezte el Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, Sidló Ferenc tanítványaként, a háború utáni négy évben pedig a Prágai Művészeti Akadémiát, ahol mestere a nagy hatású tanár, Karel Pokorny volt. Sidló is, Pokorny is a historikus realista szobrászat híve volt, és Bártfayból is valami ilyesmi lett a kommunista Csehszlovákia idejében. Hiszen végül csehszlovák szobrásszá vált; az 1950-es évektől sorra következtek ideológiailag elkötelezett köztéri alkotásai. A rendszerváltozás után műveinek egy része raktárba költözött, mások túlélték ezt a megrázkódtatást. A Grassalkovich-palota előtti téren például ott áll a Barátság-kút, többedmagával (két építésszel együtt) készített főműveinek egyike,

DSC_25532011-04-22_11-52-43mely eléggé univerzális ahhoz, hogy minden korhoz szóljon, illetve hogy ne mondjon senkinek semmi éleset. Bártfay, noha új művek az elmúlt pár évben már nem kerülnek ki a keze alól, Pozsonyban köztiszteletben álló művész maradt, s az elmúlt években is aktív résztvevője volt a köztéri művészetről folyó helyi diskurzusoknak; mikor legutóbb felmerült, hogy Fadrusz János 1919 után eltüntetett, történelmi jelentőségű Mária Terézia-szobrát esetleg újraállítják, helyeselte azt az elképzelést, hogy a szobor egykori helyén, a Filharmónia háta és a Duna közötti téren álló Stúr-emlékművét,

DSC_58512014-07-17_14-18-151973-ból való alkotását a városon belül máshová helyezzék.

DSC_58112014-07-17_14-06-32A Vénusz azonban más tészta, éppen amiatt, mert semmiféle ideológiai kötöttsége nincs.

DSC_58122014-07-17_14-06-41Öröm észrevenni, megpillantani,

DSC_58132014-07-17_14-06-46az ember azonnal érzékeli az elmúlt több mint félévszázad a plasztikán megülő patináját,

DSC_58142014-07-17_14-06-50amit természetesen itt most átvitt értelemben mondok.

DSC_58152014-07-17_14-06-58Olyasmi, ami talán nem volt hangsúlyos, fontos, merész, modern vagy éppenséggel jelentős akkor,

DSC_58192014-07-17_14-07-04amikor megszületett,

DSC_58202014-07-17_14-07-12de aminek a megszületése óta eltelt félévszázad ma mégis fontosságot ad, ez a fontosság közelebbről pedig a megismételhetetlenség. Ennek a blognak a szobor-hőseit, -szereplőit (közöttük ezt sem) ma nem lehetne ugyanígy elkészíteni.

DSC_58212014-07-17_14-07-18Egyszerű, szépséges aktszobor,

DSC_58222014-07-17_14-07-29kinyújtott bal lábbal,

DSC_58252014-07-17_14-07-57enyhén meghajlított jobb lábbal, finoman megemelt jobb sarokkal,

DSC_58262014-07-17_14-08-02jellegzetesen maga elé tartott két kézzel,

DSC_58272014-07-17_14-08-04körbe-körbét kíván,

DSC_58282014-07-17_14-08-07figyelmet,

DSC_58292014-07-17_14-08-10közelebbi szemrevételt,

DSC_58302014-07-17_14-09-02új nekirugaszkodást,

DSC_58312014-07-17_14-09-05közelítést,

DSC_58322014-07-17_14-09-09nagyítást, a részletek elismerő leltárát,

DSC_58342014-07-17_14-09-15mint mikor a nagypapa vastag bélyeggyűjteményéről derül ki,

DSC_58352014-07-17_14-09-20hogy hát nem is egészen biztos, hogy bélyegek vannak abban a hatalmas kötetben, amit éjszakánként oly nagy figyelemmel böngészett.

DSC_62272014-07-17_16-05-25Külön öröm a víz, itt láthatjuk, miért,

DSC_62282014-07-17_16-05-31a csobogó medence,

DSC_62292014-07-17_16-05-35az áttetsző, frissítő tisztaság,

DSC_62312014-07-17_16-05-39az árnyékok,

DSC_62332014-07-17_16-05-43külön öröm ez a gyönyörűen mosolygó női fenék,

DSC_62342014-07-17_16-05-47megnyugtató

DSC_62362014-07-17_16-06-02menedék

DSC_62442014-07-17_16-07-07a júliusi városi hőségben,DSC_62372014-07-17_16-06-12olyan kívánatos környezet,

DSC_62382014-07-17_16-06-31 hogy ezekért a képekért,DSC_62392014-07-17_16-06-35ezért az integetésért,

DSC_62412014-07-17_16-06-42őszintén bevallom, magam is a medencébe szálltam.

DSC_62422014-07-17_16-06-45És nem állítom, hogy megbántam volna.

*

A szoborról a Köztérképen, az itteniektől némileg különböző képekkel.

A szövegben említett többi 1961-es szobor a következő:

A további két Bártfay Tibor-szobor:

Advertisements

Mert nints rajtam rokola” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s