Kerényi Jenő munkásságában az anya-gyermeke párosok mellett talán a leggyakoribb zsáner a fekvő nőalak; nemcsak kisplasztikai munkáiban, megrendelésre készült monumentális köztéri alkotásaiban is sokszor visszafordult ehhez a pályája legelején fölbukkant, kedves témájához.

01_DSC_92262014-04-20_12-17-08Bizonyára a szobrász kezére játszott az 1956 és 1974 között felépített, 25 000 embernek lakást biztosító pécsi lakótelep, Újmecsekalja, melynek ez csupán a hivatalos elnevezése volt. A pécsiek mindenkor Uránvárosként emlegették, hiszen felépítésére az ekkoriban megnyitott uránbánya adott közvetlen alkalmat, és végül a mai napig ez a megnevezés ragadt rajta: Újmecsekaljára csak a buszjáratok mentek meg a Népsport tudósításai szerint a focisták.

02_DSC_92272014-04-20_12-17-12Kezére játszhatott Kerényinek továbbá az, hogy a városrész építésének idején érvényben volt a kétezrelékes szabály — minden állami beruházásban megvalósuló építkezés költségvetésének két ezrelékét köztéri műalkotásokra, kvalitásos épületdíszítő elemekre kellett fordítani; ezeket a megbízásokat pedig csak kisebb részben kapták helyi művészek, nagyobbrészt a kánon legismertebb fővárosi képviselői jutottak köztéri szoborállítási lehetőséghez a vidéki városokban is. Uránváros ma ily módon az 1960-as, 1970-es évek fordulóján bevettnek számító köztéri művészet valóságos tárhelye, utcáról térre, teresedésről iskolakertre, óvodaudvarról bejárati homlokzatra egymást érik a szobrok, térplasztikák, díszítőelemek, egy e tekintetben most feltétlenül gazdagnak látott korszak hírnökei. (Lassanként minden sorra kerül, Laborcz Ferenc Játszó gyermekekje néhány méterre áll ettől a szobortól, Lesenyei Márta domborműsorozata se messze, de majd jön a többi is, itt például Antal Károly Kőrösi Csoma Sándor-szobra.)03_DSC_92282014-04-20_12-17-15 A heverő nőalak, katalógus szerinti megnevezésével: a Heverő is ennek a szabályozásnak az eredményeként került a helyére, ráadásul eredetileg sem autós közlekedés mellé, hanem házak közötti csendesebb, csupán gyalogosok járta parkos részbe. 04_DSC_92292014-04-20_12-17-18 05_DSC_92552014-04-20_12-18-52 06_DSC_92562014-04-20_12-18-59A pécsi Uránvárosban látható alumínium változat, mely 1961-ben készült, és két évvel később került a helyére, kútszobor, vese alakú medencébe épített posztamensen áll. A Fodor László tervezte medence kő kirakását az elmúlt években — alighanem a 2010-es Európa Kulturális Fóruma-programhoz kapcsolódva — felújították, bár víznek a medencében ma sem igen van nyoma.07_DSC_92682014-04-20_12-20-36 Nem aktszobor, a felöltözött nőalaknak épp annyi látszik az idomaiból, amennyit korának közízlése és a helyszín megenged.08_DSC_92692014-04-20_12-20-38 De ez így van rendjén, láthatóan ízig-vérig erőteljes Kerényi-nőalak,09_DSC_92702014-04-20_12-20-39 még nem az utolsó évtized kísérletező változatai közül, de ott piheg benne, és valahogy úgy érezhetjük, rövidesen kitör belőle ez a jelleg is. (A Rezső téri kollégium oldalfalán lévő domborműről emlékezhetünk rá, hogy ez a kitörés a lábakkal, a lábfejekkel fog kezdődni.)10_DSC_92712014-04-20_12-20-42 11_DSC_92722014-04-20_12-20-43 12_DSC_92732014-04-20_12-20-46 13_DSC_92742014-04-20_12-20-55Bizonyos szögekből a szobor ábrázolta figurának természetes tartása van, a mozdulat magától értetődőnek tetszik, még némi epikus elem is megjelenik benne, ahogy a fiatal nő jobb kezével a térdén átfektetett anyaggal, szőttessel vagy vászondarabbal játszik.14_DSC_92532014-04-20_12-18-45 Más szögekből azonban jól látszik, hogy a testtartásban van valami kényszeredettség, a behajlított támaszkodó bal alkar kapott egy plasztikailag elnagyoltnak látszó támasztékot,15_DSC_92522014-04-20_12-18-41 ami geometriájával, együgyűségével16_DSC_92652014-04-20_12-20-20meglehetősen szokatlan az architekturálisan oly kényesen és finoman komponáló Kerényitől.

DSC_06542011-10-21_16-09-04Öszehasonlításul itt van Kerényi egri Thália-szobra: a testtartás jóval természetesebb és kiegyensúlyozottabb,

DSC_81962010-11-05_14-38-21nem beszélve a korszak nagy egyensúly-bravúrdarabjáról, a szentendrei nyújtózkodó alumíniumnőről — igaz, ez eredetileg debreceni homlokzati dísznek készült,

DSC_81932010-11-05_14-38-01de a fekvést, az elheverést, az elnyújtózást jóformán magától értetődően bővíti új dimenziókkal. 17_DSC_92642014-04-20_12-20-13 Itt nem. Itt a testtartást némiképp kényszeredettnek érezhetjük.18_DSC_92542014-04-20_12-18-47 19_DSC_92302014-04-20_12-17-22 20_DSC_92312014-04-20_12-17-25 21_DSC_92322014-04-20_12-17-26 22_DSC_92332014-04-20_12-17-29 23_DSC_92342014-04-20_12-17-32 24_DSC_92352014-04-20_12-17-35 25_DSC_92362014-04-20_12-17-41Érdekes módon a szobrásznál máskor oly harmonikusan gömbölyödő fenék is mintha megtörne kicsit, 26_DSC_92372014-04-20_12-17-44 mintha a kiegyensúlyozáshoz alul, a talapzati érintkezésnél is szükség lenne27_DSC_92382014-04-20_12-17-48 valamilyen kitámasztásra, pótlásra, adalékra,29_DSC_92402014-04-20_12-17-56 de más szögekből fordulva a szoborra30_DSC_92412014-04-20_12-18-00 ez a fajta bizonytalanságérzetünk elmúlik.31_DSC_92422014-04-20_12-18-02 Minden egyéb részlet,32_DSC_92572014-04-20_12-19-42 a szaggatott textúra,33_DSC_92632014-04-20_12-20-06 a vaskosság,
35_DSC_92672014-04-20_12-20-31 a fej,36_DSC_92512014-04-20_12-18-37 az arc,37_DSC_92472014-04-20_12-18-27a tekintet, 38_DSC_92482014-04-20_12-18-30 mely a legtöbbet ezeknek a közelről nézve jól láthatóan négyzetalakú, szögletes szemeknek köszönheti,39_DSC_92492014-04-20_12-18-31 40_DSC_92502014-04-20_12-18-33 41_DSC_92442014-04-20_12-18-10aztán a kezek,42_DSC_92582014-04-20_12-19-45 az anyag szélét morzsoló ujjak,43_DSC_92462014-04-20_12-18-24 a bal kéz lazán ökölbeszorított mozdulata,44_DSC_92592014-04-20_12-19-49 a lábak,45_DSC_92602014-04-20_12-19-52 46_DSC_92622014-04-20_12-20-03 a lábujjak és különösen a két egymás mellé helyezett lábfej

47_DSC_92752014-04-20_12-21-00— mind-mind jól látható, kifejtett védjegyei Kerényi Jenő művészetének; védjegyek épp azért, mert a szobrász itt, ebben a nem túl bőbeszédű egyszerűségben is oly jellegzetesen tudja elénk tenni őket.

*

A pécsi kútszoborról a Köztérképen; a szobornak 1988-ban Miskolcon állították fel méretazonos bronz változatát, egyedül a medencebeli elhelyezés tér el.

Felhasznált irodalom: Rózsa Gyula: Kerényi Jenő. Glória Kiadó, 2010.

Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Kronosz Kiadó, 2014.

Advertisements

Egy csepp vizet könnyebb háborgó tóba ejtened” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Lehull a lepel | csuhai
  2. Visszajelzés: Derékhaddelhadd | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s