Mikus Sándornak, az egykor a Felvonulási téren állt budapesti Sztálin-szobor alkotójának két, tematikusan egymáshoz nagyon hasonló szobra áll a fővárosban. Már-már ikerdaraboknak látszanak, de legalábbis olyan párosnak és olyan problematikának, ami Mikust láthatóan intenzíven foglalkoztathatta egy időben.

01_Mikus

Mindkettő nagyjából életnagyságú kígyóölő szobor, a nyitott szájú, marásra kész vadállattal meztelenül viaskodó férfit, illetve nőt ábrázolja, mindkettő a művésznek ugyanabban a valamivel szabadabb, “szocmodern” korszakában született, amikor ennek a korán a politikai köztéri művészet területére kényszerült szobrásznak Sztálin-szoborral már egyáltalán nem, és Leninnel is valamivel kevesebbet kellett bajlódnia; a férfi változatot 1966-ban állították a VII. kerületben (eredeti példányát két évvel korábban, Hatvanban), a nőit 1972-ben Zuglóban. Mikus 64, illetve 70 éves volt a szobrok állításakor.

A hasonlóságok azonban itt szinte véget is érnek, ha leszámítjuk azt, hogy mindkét figura – Mikus egészalakos szobrainak nagy részéhez hasonlóan – felemelt karral tart valamit, illetve a felemelt kéz valamilyen különleges érzelmet szándékozik megjeleníteni.

Az egyik szoborból kútszobor lett, és így ápolta évtizedeken át a második világháború ellenálló mártírjának, Rózsa Ferencnek az emlékét. A Rózsa Ferenc utcáról aztán újra lekopott a ráragadt keresztnév.

02_Mikus

A női változat alacsony talapzatra került, kis füves térség közepébe, körbejárhatóan, tapinthatóan, igazi zsánerszoborhoz méltóan lett része saját környezetének. Valamikor talán egy patikát hirdethetett, az Uzsoki utcai kórház főbejáratával átellenben.

03_Mikus

Magyarországon a szobrok megformálásakor még nem nagyon lehetett tudni a feminizmusról, így a nő lelkiismeret-furdalás nélkül, nyugodt szívvel kaphatta a kisebbik bestiát, egy talán méter hosszúságú kígyót:

04_Mikus

Ez igazán semmiség, szinte gyerekjáték:

04a_Mikus

A férfinak ennek a duplája, tekeredő, hatalmas szörny jutott:

05_Mikus

Igaz, a férfi vadászszerszámot is kapott a kezébe a fenevad leterítéséhez, egy hosszú lándzsát:

06_Mikus

A nőnek puszta kézzel kell megküzdenie a hüllővel:

07_Mikus

A Mikus Sándorral foglalkozó irodalom megállapítja, hogy a legszélső határ, ameddig a szobrász az érzelmek ábrázolásában elment, épp ez az itt látható arc, arckifejezés, a nő tekintete, illetve a fejhez közel emelt kezek tartásában, a mozdulatban megnyilvánuló elszántság.

08_Mikus

09_Mikus

09a_Mikus

A férfi arcán hiába keressük ugyanezt az elszántságot – egy-ügyűsége inkább szószerinti, és ezt karikírozza az arckifejezés.

11_Mikus

12_Mikus

13_Mikus

Mindent összevetve, a férfi-változat mégiscsak dinamikusabb, mozgékonyabb, mozdulattelibb szobor, maga az egyensúlyi helyzet az oszlop tetején eleve ilyennek rendeli. Ez a dinamizmus leginkább és legérzékelhetőbben talán a szobor hátsó nézetéből derül ki, ahol a perspektíva optikai csalódással jár, mintha az alak előredőlne.

14_Mikus

Innen nézve hosszirányban valóságos csavar van a figurában:

14a_Mikus

Közelebbről látva azt a hátralendülő jobb lábat pedig az tűnik fel, hogy mintha a kisujj hiányozna róla:

15_Mikus

De hogy anyaghiba vagy egy különösen magasra nőtt rajongó rendkívüli gyűjtése ez, ma már nem derül ki. A kép viszont még egy fontos különbségre ráirányítja a figyelmet a két szobor között. Noha mindkét alak mezítelen, a kígyóölő férfi pucérsága jószerével el van bujtatva, a nő ruhátlansága azonban leplezetlenül, a kor szokásainál mindenesetre  merészebben van a néző elé tárva, amit a felemelt kezek/karok külön kiemelnek:

28_Mikus

29_Mikus

16_Mikus

Szép, geometrikus forma. Pedig a köztéri szobrászat már és még nem volt az az erotikus vagy pornográf összeesküvés, ami korábban, illetve később. De minderről majd máskor kerül ide egy közbevetés.

17_Mikus

A küzdő férfi kényesebb szerveit viszont nagy műgonddal takarja a kígyó:

18_Mikus

A többi: néma kép. Körbejárások. Alapigazság, hogy csak a domborműves emléktáblákat nem lehet körbejárni.

19_Mikus

20_Mikus

21_Mikus

22_Mikus

23_Mikus

24_Mikus

DSC_21162011-04-20_14-33-46

25_Mikus

26_Mikus

27_Mikus

30_Mikus

31_Mikus

32_Mikus

33_Mikus

34_Mikus

35_Mikus

36_Mikus

37_Mikus

38_Mikus

40_Mikus

41_Mikus

42_Mikus

*

Az összevetés ötlete a Facebook-profilomon látható sorozatból nőtt ki.

Ajánlott irodalom: Mikus Sándor Sztálin-szobráról (sok képpel a pályázaton részt vevő többi pályaműről; nyomtatásban ugyanez: Pótó János: Így épült a Sztálin-szobor, 1949-1953. In: Pótó János: Emlékművek, politika, közgondolkodás. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 7. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1989. 71-87. o.), a Rózsa Ferenc-emlékkútról, a Küzdelem című zsánerszoborról.

Advertisements

Két Mikus” bejegyzéshez egy hozzászólás

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s