A Laborcz Ferenc egyalakos álló szobrai közül válogató, három darabból álló sorozat utolsó részéhez értem, visszafele haladva az időben, 1969-től egy 1967-es megállóval a hatvanas évtized elejére jutottunk, egészen pontosan 1963-ba: a Kígyóölő következik Budán, a Rózsadomb aljában, a téglafalhomlokzatos II. kerületi rendőrkapitányság előtt.

01_lkTematikus értelemben a “kígyóölő” is koronként újraéledő szobrászati toposz, az “anya gyermekkel” és a “diszkoszvető” tárgyához hasonlóan ez is rendre előkerülő téma a szobrászat egyetemes történetében. A sárkánnyal és Szent Györggyel kiegészülve az anya-gyermek ábrázolásokhoz hasonlóan bibliai, keresztény szimbólum, a jó diadalmaskodását mutatja be a gonosz, az ördögi felett, a rossz eltiprását és legyőzetését.

DSC_97972010-05-06_14-05-14És noha a témakörnek jó néhány megfogalmazása akad a klasszikus magyar szobrászat kitüntetett pillanataiban, a Kolozsvári-testvérek kolozsvári szobrától

OLYMPUS DIGITAL CAMERAa szakadó esős prágai példányig,

DSC_87342011-08-24_12-28-13Csontos László egri mészkő kígyóölőjétől

DSC_307002635_Lóránt Zsuzsa szépen stilizált pécsi faszobrán,

DSC_49262010-08-24_16-56-41és Rieger Tibor gyönyörű meditatív Szent Györgyén, akinek ellenfele afféle gyík,

DSC_64752011-07-09_10-11-36vagy ugyancsak Pécsről Rétfalvi Sándor Szent Bertalanjáig, ahol újra kígyóval van a hősnek dolga, de a téma jelen van már a háború előtt is,

tb_07_DSC_96102011-01-22_12-55-38_mint például a Fiumei úti OTI-palota a biztosításokkal, balesetekkel, természeti és egyéb csapásokkal foglalkozó díszítő domborműveinek egyikén, az 1900-as évek első harmadából,

DSC_73312011-07-26_14-44-09_vagy Rumi Rajki István nagyméretű kisplasztikájában, 1931-ből.

gel070930 1571945 után, Kisfaludi Strobl Zsigmond felszabadulási emlékművének a rosszat puszta kézzel lebirkózó mellékalakjával a téma igen erőteljesen exponálódott újra a köztéri szobrászatban,

DSC_93732009-07-19_12-59-29_elég csak a legkacifántosabb történetű háború utáni szoborra, Pátzay Pál a budapesti Szent István-parkban néhány napra felállított, majd elbontott Wallenberg-emlékművére gondolni, amely évekkel később Debrecenben, a Biogal-gyógyszergyár védjegyeként bukkant elő újra,

DSC_27022010-07-20_17-26-06hogy aztán másolatban 1999 óta, fél évszázad után újra eredeti helyén álljon, eredeti konnotációjával — függetlenül attól, hogy közvetlen mintája a XIX. század francia szobrászatából való, ám saját kora a szobrásztól ezt a fajta feldogozást kívánta meg.

30_MikusMikus Sándor két kígyóölője az 1960-as évekből nem járta a Pátzay szobrához hasonló kanosszát, noha a budapesti Rózsa Ferenc-kút hatvani első példánya a rendszerváltás után az egykori MSZMP-székház elől vándorlásba kezdett a városban, 1995-ben pedig vandálok áldozata lett,

22_Mikusde a női változat, inkább a gyógyszerészeti jelentésmezővel (a mögötte álló épületben évtizedeken át egy gyógyszerforgalmazó cég működött), a mai napig rendben a helyén van. Még a pitypang is kinyílik körülötte (a biztonsági kameráról nem is beszélve). Mikus Sándor két kígyóölő-szobráról, a férfi és női változatról itt olvasható részletesebb összehasonlítás.

02_lkA védtelenül, meztelenül az állatnak veselkedő hős kell tehát,

03_lkegyetlen jellegzetes pillanatba rögzülve,

04_lkés a hatáshoz feltétlenül hozzájárul,

05_lkhogy az életnagyságúnál nagyobb, kb. 250 cm magas bronzfigura Laborcz mosonmagyaróvári Diszkoszvetőjéhez hasonlóan ezúttal is a szobornál magasabb, keskeny talapzatra kerül, hangsúlyozottan kiemelkedik így a környezetéből és hozzájárul a szobor törékenység-érzetéhez.

06_lkHatásának másik eredője a mozdulat összetéveszthetetlen egyedisége,

07_lka csak derékmagasságba és nem fej  fölé emelt állat,

08_lka lépésre lendített bal láb, a támadásra készülő jobb kéz, az ezek következtében előredöntött törzs,

09_lka mozdulat hallatlanul finom egyensúlya és architektúrája,

10_lkamelyben a súlypont a derékrészre, a törzsre koncentrálódik,

11_lka jelenet legdrámaibb, legdinamikusabb részlete itt artikulálódik,

12_lkmár-már az önkasztrációba forduló,

13_lkeltúlzott gesztussal.

14_lkAz egész mozdulatban mégis inkább hétköznapi van, magától értetődő, evidens, valami nem heroikus,

15_lkvalami egyáltalán nem rendkívüli, és ha csupán egyetlen apróságot kell kiemelni belőle, ami egyedivé, összetéveszthetetlenné teszi ezt a szobrot,

16_lkakkor én ezt a mozzanatot a hátralendülő jobb kéz nagyra növelt, meggörbített hüvelykujjában jelölném meg, a kollokviálisan jelzett mozdulatsor legszenvedélyesebb elemében.

22_lkMert ebben alkot Laborcz Ferenc nagyot, ez fog megismétlődni más szobraiban, legszembetűnőbben talán a magyaróvári Diszkoszvetőben, hogy a szoborban ugyan csak egyetlenegy, nem is feltétlen a legjellemzőbb pillanatot látjuk, egyetlen kimerevített testtartást,

23_lkez mégis képes úgy hatni, hogy felidézi az egész mozgássor dinamikáját, ami nyilvánvalóan köszönhető a lábtartásnak, a megemelt bal saroknak —

32_lk_és szinte érzékeljük az amúgy nem látható következő pillanatot, amikor a jobb kéz a kinyújtott hüvelykujjal előrecsap, a kígyóölő elkapja az állatot,

18_lkbevégzi ellenfele utolsó másodpercét,

17_lks a kihúzott számszeríjhoz hasonló alakban megformált kígyó majd a földre hull.

20_lkA többi részlet csak összehasonlító ráadás,

19_lka Kígyóölőnek még aprólékosan megformált arca van, szemekkel, füllel, orral, szájjal, tekintettel,

24_lkfigyelemmel, koncentrációval és eltökéltséggel, és hogy a felállítás kora, 1963, meg a szobor helyszíne, a rendőrségi épület is részesüljön egy engedményben, Lenin-sapkára emlékeztető frizurával —

27_lk_de ez már túlinterpretáció, belevetítés. Séró ez, nem sapka.

30_lkEgy légies, könnyed, elegáns fiúalakunk van, afféle választóvíz Laborcz pályáján, vagy nevezzük útelágazódásnak, akárminek,

DSC_70072014-03-21_11-51-05egyrészt a könnyed architektonika felé,

Laborcz_Fazola_02másrészt a realistább, mégis valamiféle absztrakcióval bíró figurális ábrázolások irányába, mint amilyen az egri Fazola Henrik,

04vagy a rákoskerti Ülő munkás.

31_lkA rózsadombi Kígyóölő, 1963-ban, még minden később megvalósuló vagy éppenséggel azután soha nem realizálódó esélyt magában foglal, és sokkal nagyobbra nyitja a szobrász előtt álló távlatot, mint valamely egyszerű köztéri plasztika. Mindég.

*

Jóval a poszt közreadása után jutott kezembe a Képző- és Iparművészeti Lektorátus mellé a miniszter által kirendelt Művészeti Bizottság 1962. október 18-i üléséről készült jegyzőkönyve és határozata, és ez alapján egyértelműnek látszik, hogy a szobrot nem 1961-ben, hanem 1963 eleje táján állíthatták. 1961 a kisminta első változatának elkészítési éve lehetett, a lektorátus zsűrije módosításokat kért a jobb karon, ám a szövegből az nem derül ki, miféléket, az viszont igen, hogy Laborcz ezeket elvégezte. 1962 folyamán a szobrász elkészítette az 1:1-es gipszmintát, a Művészeti Bizottság október közepén épp ez alapján hagyta jóvá a bronzbaöntést. Laborcz szobrának ügye (mely ekkor már úgy tűnt, sínen van, az alkotás a megrendelő, a II. kerületi rendőrkapitányság tetszését is elnyerte) épp azért került újra a Művészeti Bizottság elé, mert a szobrász kérte az 1:1-es minta honorálását is; ezt a pénzt végül meg is kapta. Az ülésnek a jegyzőkönyv szerint még egy érdekessége volt: a jelenlévő Pátzay Pál, aki tudvalevően a legközismertebb magyar kígyóölő-szobrot készítette, noha ez ekkor nem ott, a Szent István parkban állt, ahová eredetileg szánta, és arra a legcsekélyebb reménye sem látszott, hogy valaha is állni fog ott, a vita minden pontján averzióit és nemtetszését fejezte ki Laborcz Ferenc e szobrával kapcsolatban. Úgy látszik, a mindég valahogy erre a nagyon bonyolult viszonyra is vonatkozott.

*

A szövegben kép kíséretében említett szobrok a Köztérképen:

Reklámok

Mindég szilajabban pörög ujja” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Kicsiben | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s