Antal Károlyra, az 1909-ben született és 1994-ben elhunyt szobrászra igazán nem vonatkozik az, amivel oly sok bejegyzést kezdtem az elmúlt hónapokban. Őt bizony kortársai kifejezetten nagy becsben tartották. Pályája töretlenül indult, elvégezte az Iparművészeti Iskolát és a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, felnevelő mesterei, a pályán őt elindító legelső kollégái közé tartozott Mátrai Lajos György, Szentgyörgyi István és Ohmann Béla. 1934-35-ben ösztöndíjjal Rómában tartózkodott, hazatérte után a Százados úti művésztelep lakója lett. A “Római Iskola” képviselőjeként, a neoklasszicizmus és a realizmus híveként egész pályafutása során szívesen látott szobrász volt a köztereken, kiállítási termekben, épületek díszítőjeként (ez utóbbi mesterséget egy ideig maga is tanította a főiskolán). Első pályaszakaszának nagy, reprezentatív műve a fiatalkori Szent László-szobor,

DSC_35802014-06-17_13-50-07a kőbányai Lechner Ödön tervezte templom előtt 1940-ben felavatott monumentalizáló, mégis visszafogott, nem túlságosan nagy méretű királyábrázolása,

DSC_35832014-06-17_13-51-03sok finom részlettel. És pályája töretlenül folytatódott az új körülmények között is. Az új rendszerben azzal alapozta meg hírnevét, hogy 1945-ben ő készítette el a Szabadság téren ma is

DSC_31962014-11-29_12-07-02és a Gellért téren egykor álló szovjet világháborús monumentumokat,

Fortepan azonosító: 5823
Fortepan azonosító: 5823

az obeliszk formájú emlékművek magyarországi prototípusát (az archív képből jól látható, hogy a szálloda még romos, lakhatatlan, amikor az obeliszk már ott áll az épület előtti téren). Munkához jutott a nagy reprezentatív projektekben (a Népstadion megnyitásának évében felállított Birkózók című szobra

DSC_94292013-08-15_10-55-27a sorozat még mai szemmel nézve is időtállónak számító darabja lett,

Antal_Karoly_Birkozokteli drámával, mozgással, technikai trükkel, és persze halhatatlan anyaga a Miért mennek a sziámi ikrek Nagy-Britanniába? című faviccnek), ugyanakkor az 1960-as években újrafaragta a pécsi székesegyház 12 apostolszobrát, igen előkelő szobrászkompánia tagjaként részt vett a budapesti Operaház homlokzati szobrainak újraállításában, két frakkos-könyves zeneszerző egészalakos szobrát,

DSC_41172013-05-24_11-15-37Moniuszkóét (ne keserítsen el senkit, ha egyetlen dallamot sem tud elfütyülni tőle)

DSC_41222013-05-24_11-16-10és Csajkovszkijét mintázta ő, aztán dolgozott templombelsőkben, szoborrestaurátorként és épületdíszítő szobrászként is munkára talált, olyasmiket készített,

DSC_17212011-04-13_12-31-57mint amilyen például az Angyalföldön, a Máglya közi műteremház homlokzatán látható, 1956-ban elhelyezett Építészet című, tartalmában, megformálásában, világképében erősen klasszicizáló reliefje. Még az a tisztesség is elérte, hogy — sok szobrásszal egyetemben — bekerült Spiró György kis remekébe, a Tavaszi Tárlat című regény lapjaira: “Antal Karcsi” a háború után annak a Radnót Magdának, a korszak híres szemorvosának a partnere, kislányának apja, akinél Fátray 1957-ben kétségbeesetten és hiábavalóan keres közbenjárást; Radnót Magda és Antal Karcsi ugyanúgy a jelenkor átláthatatlan ködébe vész Fátray számára, mint szinte mindenki más a kisregény világában, akihez a főhős segítségért fordul megszorult helyzetében.

De Antal Károly szobrai nem vesztek a ködbe, legtöbbjük itt maradt köztünk, és noha 2014-es szemmel én személy szerint nem látok bennük semmi paradigmaváltót, saját korukból előrefelé kimutatót, az kétségtelen tény, hogy szobrai megbízható, masszív művek, valamiképpen kikezdhetetlen alkotások.

DSC_36782013-05-17_15-08-09Ez vonatkozik 1968-ban, a pécsi Uránvárosban a 2 ezrelékes szabály keretében a távol-keleti utazóról, a tibeti-angol szótár létrehozójáról előzőleg elnevezett utca kijáratával szemközt elhelyezett, Kőrősi Csoma Sándort ábrázoló munkájára is.

DSC_36792013-05-17_15-08-13Egyetlen tömbű,

DSC_36802013-05-17_15-08-16a monumentalitás és a bensőségesség különös határán álló darab,

DSC_36822013-05-17_15-08-23úgyszólván tökéletes elhelyezésben: a terének szélein álló tízemeletes lakótelepi szalagházak

DSC_36832013-05-17_15-08-27valósággal keretet adnak a szobornak.

DSC_36842013-05-17_15-08-33Ló és lovas ez is, két különálló alak együttese,

DSC_36852013-05-17_15-08-35de talán pontosabb úgy, hogy jak és jakos,

DSC_36862013-05-17_15-08-40közelről nézve hiába ugyanolyan, mint a lófej — csak egy kicsit fületlenebb.

DSC_36872013-05-17_15-08-43Egyáltalán nem véletlen különben, hogy a köztéri monumentális műben ott látjuk a kisplasztikát. Ennek az az oka, hogy Antal Kőrösi Csoma Sándor-szobrának létezett egy kis változata 1938-ból.

A fekete-fehér archív kép forrása: Százados úti művésztelep. Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum, 1965.

Amikor a szobor ügye 1963 áprilisában a Művészeti Bizottság napirendjére került, és döntés született arról, hogy az elhelyezendő szoborra Antal Károly előtervezésben kapjon megbízást, a vita során Pátzay Pál, aki egyébként ezeken az üléseken már-már közmondásosan mindenkor véka alá rejtette kollégáit illető elismerő véleményét, erre a kisplasztikára utalhatott, amikor a következőket mondta: “Antal Károlynak van egy jakon ülős Kőrösi Csoma-szobra. Élete egyik legjobb műve. Ezt kellene megcsináltatni vele.” Ebben aztán konszenzus mutatkozott, a vita inkább Boda Gábor tervének elutasítása körül folyt, akinek az 1940-es évekből szintén létezett egy Kőrösi Csoma-szoborterve, melyre 1957 tavaszán Kecskemét városával szerződést is kötött, de oda akkor nem készült el, és felmerült, hogy azt a szobrot az épülőfélben lévő pécsi lakótelepen hasznosítsák. Előkerült még Csorba Géza neve is, de az ő személyét a beruházó és a tervező ellenezte, így aztán rusztikus megfogalmazású, kezében bottal lépő Kőrösi Csoma-szobra nem Pécsen, hanem Budapesten, az akkori Gorkij fasorban, a Ráth György Múzeum előkertjében állt föl,

DSC_20182010-06-11_13-03-19egyébként ugyanabban az évben, 1968-ban, mint Antal Károlyé Pécsett. Boda Gábor Kőrösi Csoma-szobra sosem valósult meg végül, se Kecskeméten, se Pécsen, se másutt. De ami az egész dokumentum legérdekesebb mozzanata volt számomra, hogy ekkor, az 1960-as évek elején Kőrösi Csomának, akinek bő egy évtizeddel később valóságos kultusza lett Magyarországon, ekkor még sehol nem állt szobra, miközben a fentiekből láthatjuk, alakja jó néhány szobrász fantáziáját megmozgatta már. (Hozzátartozik a történethez, hogy Antal Károly a 200 éves évfordulóra, 1984-ben még egy Kőrösi Csoma-szobrot állított, ezúttal jak nélkülit, Érden.)

DSC_36882013-05-17_15-08-46Az egytömbűséget, a sűrűséget, az arányok esetlen furcsaságát tehát nemcsak az állat rövidebb végtagjai,

DSC_36892013-05-17_15-08-51hanem ez a kisplasztikai megformálásmód is okozza, hiszen másképp néz ki valami az íróasztal szélén vagy a kiállítási emelvényen, mint a városi szabad térben.

DSC_36902013-05-17_15-08-55De a piedesztállal itt nincs baj, és az apró részletek is kivétel nélkül mind gondosan megmintázottak,

DSC_36912013-05-17_15-08-58történetileg hitelesnek tűnnek (no de jártál-e Tibetben, kérdezheti az olvasó, amikor idáig jut,

DSC_36922013-05-17_15-09-04dehogy jártam, felelem én, G. B Shaw sem tudott tojást tojni, mégis tudta, sikerült-e a rántotta vagy sem), akárcsak a régi történeti szobrászat jellegzetes darabjaiban,

DSC_36932013-05-17_15-09-07ahol a lovat a szobrász előtanulmányként gyakran önálló lószoborként is elkészítette,

DSC_22442008-08-21_17-17-32mint a cseh Josef  Václav Myslbek, aki ezt a ma Kassán álló gyönyörű csődört a prágai fő téren álló Vencel-szobrához jó tíz évvel korábban, tanulmányképpen elkészítette.

DSC_36942013-05-17_15-09-11Arról nincs tudomásom, hogy az állatszobrokban egyébként jeleskedő Antal különálló jakot csinált-e,

DSC_91142014-04-20_11-51-19és e helyen nem elevenítem fel azt a régi kérdésemet sem, hogy vajon hány JAK-tag látott már élő jakot.

DSC_91152014-04-20_11-51-22Egy gyors körbe-körbe még,

DSC_91182014-04-20_11-51-27nagyjából egy évvel az első körbejárás után,

DSC_91192014-04-20_11-51-33a jak fara,

DSC_91202014-04-20_11-51-37baljós ég alatt,

DSC_91222014-04-20_11-51-44nyugalmasan, mintha egy nagyobb sámlin, de hát idegesen nem fedezhetsz fel semmit,

DSC_91232014-04-20_11-51-50egy csók még az állat orrára,

DSC_91262014-04-20_11-52-02egy pillantás a szobor talapzata mellett, afféle korabeli térplasztikaként elhelyezett feliratra (pedig ez utólagos hozzáadás),

DSC_91282014-04-20_11-52-16Kőrösi Csoma Sándor pedig éli álmunkat,

DSC_91292014-04-20_11-52-26és mihelyettünk is új világokra, új emberekre, új nyelvekre talál.

*

A szobor a Köztérképen.

A szövegben képpel említett többi szobor linkje ugyanitt:

Reklámok

Lejaklózottan” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Derékhaddelhadd | csuhai

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s