Apa hazérkezik, elfáradt az egész napi munkától, de minden kimerültsége elillan, amikor az előszobában elésiet két kisleánya, a már iskolás Kiskati és az anyja karjaiban ülő Évike. A feleség, a nagy Kati is rettentően fáradt, csak ő másképp és másmitől, mint a hazaútra munkaruháját öltönyre, nyakkendőre cserélő férje.
Állítólag Tabi Lászlóhoz, az újságíróhoz, a hatvanas évek közkedvelt humoristájához, a Ludas Matyi vezető munkatársához fűződik az anekdota, hogy egy késő este felhívja telefonon a feleségét.
— Drágám, nem megyek haza.
— Persze, kisfiam, nyilván rengeteg a dolgod a szerkesztőségben, csináld csak, majd ha végzel, jössz.
— Nem, drágám, azt hiszem, félreértettél. Én soha többet nem megyek haza.
