A Thököly úton lévő kis parkocskában ez a talapzat tovább bírta, mint az egykor rajta álló szobor, mely 1992 óta a Szoborparkban áll. Nem is kevéssel bírta tovább. A természet működik körülötte, de több mint húsz éve ez nem zavarja az építményt (ahogy előtte húsz éven át sem zavarta), mozdítatlanul ott áll a szobravesztett betontalapzat.
Magyarországon ma sajnos ritkaságszámba megy az olyan kisváros, mint Tata: köztéri szobrai sajátos egyensúlyban vannak egymással, régi és új egymás mellett létezik, a régiből gondosan őrizve megmaradt minden, ami vállalható, az újba nem rondít bele egyelőre egyetlen hidegburkoló által fabrikált Trianon-emlékmű, országzászló vagy Wass Albert-szobor sem. Úgy is lehet mondani, itt még minden rendben van. A séta a tatai Öreg-tó Óváros felé eső körnegyedét öleli fel, az első lakóházak előtti parkban kezdődik, és az Esterházy-kastély környékén a tavat elhagyva, az egykori zsinagógánál ér véget. 12 szobor, 27 képen, tényleg nem kerget a tatár, még Tatára sem.
Mikus Sándornak, az egykor a Felvonulási téren állt budapesti Sztálin-szobor alkotójának két, tematikusan egymáshoz nagyon hasonló szobra áll a fővárosban. Már-már ikerdaraboknak látszanak, de legalábbis olyan párosnak és olyan problematikának, ami Mikust láthatóan intenzíven foglalkoztathatta egy időben.
Ez persze véletlen. 2009 októberében épp igazoltan volt távol “A M. Kir. Szegedi 3. Honvédezred, a M. Kir. 3. Népfelkelő Huszárosztály és dicső halottainak emlékműve”, a Gách István mintázta, 1943-ban állított huszárszobor, felújították ugyanis. Azóta újra boldogítja a jogi karról kilépő egyetemistákat és Szeged büszke népét, Kossuth nemzetének büszkeségét.
“Lófara nullfok” olvasásának folytatásaVariáció a Himnusz két sorára. Már el is kezdődött.
Mátyás király szobrának eredeti talapzata Kőszegen, az egykori katonai alreáliskola, Ottlik Géza regénye, az Iskola a határon színhelyének parkjában, a főépület bal szárnyának előterében.
Kőbánya, Szent László tér, azonosítatlan szobor.
Csak a képre emlékezem 
