Eszembe jutott egy sor, variáció-sorozat inkább, szaladt szinte magától, “Bálon berekedni — Tálon teregetni — Vállon veregetni”, de valami zavart benne, ezért megkérdeztem egy hozzáértő jó barátomat, ő mit gondol, szerinte miért akad meg. Azt válaszolta, szerinte azért, mert a harmadik rész első szava az előző kettőével ellentétben kettős mássalhangzós. Mivel a “Válon veregetni” (a Váli-erdő környékén, Vajda János stb.) már túlságosan elbonyolódott volna, és mivel a kiindulópont épp ez a harmadik, leghétköznapibb idiómaként létező részlet volt, hagytam a fenébe az egészet.
Szerző: csuhai
Minden. Amit csak el tudsz képzelni. Vagy amit én el tudok.
Az ötszögletű indonéz muff
E növény európai megjelenését ugyancsak Steven van der Hagen sikeres 1605-ös expedíciójának, illetve a Holland Kelet-indiai Társaság áldásos tevékenységének köszönhetjük. Közkeletű elnevezését a Jáva szigetén partra lépő németalföldi tengerészektől kapta, akik sötétedéskor a növény textúrájában az ősi termékenységi kultúrákra utaló rajzolatokat ismerték fel. A növényre őshonos lelőhelyén, az indonéz szigetvilágban pillantva igen sokan számoltak be túlvilági, halálközeli élményeikről is. Még többen haltak meg. Hollandiában, ahol a leginkább terjedt el, a fás szárú növényhez ma nem kötődnek ilyen extrém asszociációk. Kedveli a tenger felől érkező sós szelet, gyökérzete pedig jól viseli a hirtelen rátörő nedvességet.
A gondviselésről
Bécsben sajnos nem járok olyan sokszor, mint amennyiszer kellene, illene, jó lenne. Az elmúlt években kizárólag úgy jutottam el ide, hogy valamelyik nyugat-magyarországi kisvárosban vagy valahol faluhelyen töltöttünk néhány napot, és ezek közül az egyiket arra szántuk, hogy átautóztunk a nagyvárosba. Pedig nincs a nyugati világnak olyan könnyedén elérhető pontja, koncertre, operára, kiállításra, múzeumra vagy csak egyszerűen az utcai mászkálásra alkalmas közeli helye, mint Bécs. “A gondviselésről” olvasásának folytatása
Nem hiszem
— A szülés csodálatos valami, és elmondom azt is, kismama, mert a mi kórházunkban már lehetőség van erre, hogy nagyon bensőséges dolog, ha jelen van az apa is.
Nézz a szemembe, úgy meséld csendesen
Kiss István két szobra következik, az egyik mészkőből készült, Kaposvár belvárosában állították 1963-ban, az ottani szakszervezeti székház előtti terecskén, a másikat majdnem két évtizeddel később, 1982-ben, igen reprezentatív helyen, az angyalföldi pártbizottság székháza előtt a Váci út elején, és hegesztett krómacél az anyaga.
“Nézz a szemembe, úgy meséld csendesen” olvasásának folytatása
Napba nézve
Ígértem korábban, hogy Tar Istvánra még visszatérek. Nem erre a szoborra gondoltam, ami itt következik, de a nyár forgandó szerencséje ezt sodorta elém, hivatalos címe szerint Éneklők, 1967-ben készült, és ma Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karának egyik kollégiumi épülete előtt áll. “Napba nézve” olvasásának folytatása
Somorja
Somorja Pozsonytól délkeletre, a fővárostól körülbelül húsz kilométer távolságra fekszik. Hagyományosan a Csallóköz nyugati részének egyik gazdasági központja volt, korábban szabad királyi város, majd mezőváros. A zsidók letelepülését a XIX. század utolsó harmadában engedélyezte a kisváros. “Somorja” olvasásának folytatása
Vizesre nagyítva
Köztudomású, hogy Mikus Sándor, a huszadik század magyar köztéri szobrászatának sok nagy alakjához hasonlóan, szegény sorból származott. Eredetileg műszerészként kezdett dolgozni az újpesti Egyesült Izzóban, ahol a gyár főmérnöke, Pfeifer Ignác felfigyelt a fiatal munkás rendkívüli rajzkészségére, és anyagilag is támogatta őt abban, hogy Olaszországba utazzon művészeti tanulmányokat folytatni; bővebben
Anya csak egy van
A tizenhatosnál felnézel, ha valamelyik társad jobb helyzetben van, passzolsz, nem önzőzöl. Nőnek bemutatkozáskor sohasem nyújtod előre a kezed, megvárod, ameddig ő nyújtja. És lassú közben akkor sem kérsz le lányt, ha a partnere egy fejjel alacsonyabb nálad.
Függőkert
Van Bécsben, a Károly tér nyugati oldalán, a Kunsthallétól pár lépésre a belváros és az Operaház felé a teresedésnek egy kis csücske, ahol minden évben lehetőséget kap egy-egy kortárs művész, hogy installációt helyezzen el a területen. A sorozatot a Kunsthalle Wien szervezi, a többnyire efemer, a land-art körébe vágó alkotások néhány hétig láthatóak csak. “Függőkert” olvasásának folytatása
Csak a képre emlékezem 