A Fővárosi Operettszínház matinéjáról kiáramló nézők elkeseredésükben a Mai Manó Ház műteremablakában várakozó majomkenyérfát vonják kérdőre. A növény lapzártáig ellenáll, és ellenállásra biztatja a mögötte álló zöldikét is. “Állj mögém”, ismételgeti a legnehezebb pillanatokban.
A képen látható gipszfigurának hosszú a története.
Magának a képnek meg talán még hosszabb. De mindent a maga idejében. “Kötéltáncos, sokadik változat” olvasásának folytatása
Méltatlan, tisztelgő ajándék Szilasi Lászlónak
(K. macskája) Ha hihetünk a dokumentumoknak, ha nap mint nap átélt bizonytalanságainkban a dokumentumok még biztonságot nyújtanak, 1917 utolsó heteiben F. K.-val sok egyéb mellett a következő furcsaság történt.
K. három leveléből idézek.
Radics Béla néven a magyar zenetörténet az ún. könnyű zenében két zenészt is ismer. Ő a másik, egész alakos szobrát magába foglaló síremléke a Kerepesi úti temetőben áll. A szobrot Siklódy Lőrinc készítette. Ennek árnyéka látható a képen.
Csak a képre emlékezem 