Címke: Röviden mondd

Az ötszögletű indonéz muff

DSC_17162011-10-05_12-37-29_

E növény európai megjelenését ugyancsak Steven van der Hagen sikeres 1605-ös expedíciójának, illetve a Holland Kelet-indiai Társaság áldásos tevékenységének köszönhetjük. Közkeletű elnevezését a Jáva szigetén partra lépő németalföldi tengerészektől kapta, akik sötétedéskor a növény textúrájában az ősi termékenységi kultúrákra utaló rajzolatokat ismerték fel. A növényre őshonos lelőhelyén, az indonéz szigetvilágban pillantva igen sokan számoltak be túlvilági, halálközeli élményeikről is. Még többen haltak meg. Hollandiában, ahol a leginkább terjedt el, a fás szárú növényhez ma nem kötődnek ilyen extrém asszociációk. Kedveli a tenger felől érkező sós szelet, gyökérzete pedig jól viseli a hirtelen rátörő nedvességet.

Anya csak egy van

DSC_76612014-07-28_16-45-26A tizenhatosnál felnézel, ha valamelyik társad jobb helyzetben van, passzolsz, nem önzőzöl. Nőnek bemutatkozáskor sohasem nyújtod előre a kezed, megvárod, ameddig ő nyújtja. És lassú közben akkor sem kérsz le lányt, ha a partnere egy fejjel alacsonyabb nálad.

Mit tőled kaptam én

DSC_39622014-06-18_13-25-52

A férjemmel a táncházmozgalomban ismerkedtünk meg. Imádott a Feri táncolni, és bennem aztán igazán a partnerére talált. Mindenhol táncoltunk: kollégiumi mosdóban, építőtábor barackfái közt hajnalban, feltűrt szoknyával az éjszakai hatoson, még a régi Wartburg-kombink hátsó ülésén is hosszan. Éjjel, nappal, bármikor. Téged aztán könnyű táncba vinni, nemhiába vagy Kati, mondta, felragyogott az arca, és már benne voltunk, táncoltunk is. Kapaszkodott belém, forgatott, vitt magával, kész őrület volt vele a tánc, soha senkivel nem volt ilyen jó, nem mintha mással olyan sokat próbáltam volna. Na hát ezt most jó röviden mondtam el. De nincs időm.

A végén mindig rajtam csattan

Ezt is felírjam, főnök, amit utoljára mondott? Én felírom, ha ragaszkodik hozzá, de a múltkor is mekkora cirkusz lett belőle, emlékszik. Most nevetgél, hogy persze, írjam csak, de akkor is rajtam csattant az ostor, erről maga már nem tud. Behívattak, ott ordítoztak velem, hogy hogy gondolom ezt, ez szabotázs. A végén úgyis mindig rajtam csattan, maguk meg megússzák. Szóval meggondolta? Jól van, nem bánom, felírom, de remélem, most majd tartja a hátát.

DSC_42972014-06-18_13-46-46

 

Meggurítani

Az egyes arra való, hogy az ember meggurítsa az autót. A hármas arra, hogy meggyőződjünk, a kuplungtárcsa rendben van-e: ha megpróbálunk álló helyzetből hármasban indulni, és a motor lefullad, még van időnk. Ötös nem volt azokon az autókon, amiken tanultunk vagy amilyenekre reményünk látszott. A “Kapcsold az ötödik sebességet” slágercím volt, nyugati autók ritka tulajdonosainak szóló szlogen.

DSC_75442014-03-28_10-37-02

Leoš, a profi

Amikor nyugdíjba mentem, hónapokig nem találtam a helyem. Eljártam a könyvtárba, egy idő után már mindennap megfordultam ott, megismerkedtem pár emberrel, beszélgettünk erről-arról, és végül megalakítottuk a Leoš Janáček Kört. Azért őt választottuk névadónak, mert ő hajlott korára virágzott ki, túl volt a hatvanon, mikor az első sikerei érték. Mifelénk különben sok minden el van nevezve róla, ő a mi igazi hírességünk. Büszkék vagyunk rá. Hozzáteszem, egy derék fiatal író, Milan Kundera évekkel később nagyon szépen írt róla. Én versírásra adtam a fejem vénségemre, de erről most nem szívesen beszélnék.

DSC_02012010-05-06_18-52-15

Készpénzvisszafizetési garancia

A sógorom gyűlölte, hogy a fizetését többé nem az alagsorban lévő pénztárban adják ki, készpénzben, hanem a számlájára utalják. A bankadók, a levonások még tovább dühítették. Fizetésnapon első dolga volt kirohanni az IKEÁ-ba, felpakolt a kerekeskocsira két lapraszerelt konyhaszekrényt, egy ebédlőasztalt, három polcot és hat széket, a pénztárnál kifizette az egészet kártyával, a kocsit ugyanazzal a lendülettel odatolta a garanciális pulthoz, “Meggondoltam magam”, a kisasszony bólintott, és készpénzben elészámolta az imént kifizetett árat. A végére maradó fémpénzek csengése a leggyönyörűbb muzsika volt a sógorom fülének.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

(US) rabszolgafelszabadítás híve

DSC_30732014-01-16_13-07-02Tizenkét éves lehettem, anyám kitalálta, hogy minden este, a strandról hazaérve, vacsora és fürdés után tanuljak meg tíz szót az Országh-féle angol-magyar kisszótárból. Tíz szó semmi, a nyár végére, meglátom, sokszorosára nő majd a szókincsem. Az önmagában álló „a” betűket még fölényesen kinevettem, semmi ez tényleg, és lelkesen kezdtem bele. Öt napig tartott a lendületem, az utolsó szó, amire ma is pontosan emlékszem, az „abolitionist” volt.

Avec pliszír

Francia fiú udvarolt nekem, ritkaságnak számított ez a hatvanas évek végén. Egy táncmulatságon ismerkedtünk meg a Margitszigeten, azt hiszem, a lebbenő pliszészoknyám tetszett meg neki, ahogy nevetve körbeforgatott. Jópofa, vicces fiú volt, pont olyan, mintha egy francia filmből lépett volna elő. Havonta, kéthavonta jött, ragaszkodott hozzá, hogy ha velem van, pliszészoknyában legyek. Úgyhogy az első mellé sorban szereztem a többit, különböző színűeket, anyagúakat, hosszúságúakat. A két év alatt egyszer sem volt esélyem, hogy kimenjek vele Párizsba, pláne nem, hogy a szüleihez, Réunionba, pedig már esett szó az esküvőről. Aztán egyszer csak elmaradt, nem jött többet, pár hónap múlva kaptam tőle egy búcsúzó levelet. A szekrényemet dugig töltötték az egyetlen egyszer felvett pliszészoknyák.

DSC_94122013-08-15_10-53-50

Így jártál

DSC_19062010-06-09_10-20-471968 tavaszán fantasztikus szállítmány érkezett a belvárosi cipőboltba, gyorsan lábra kapott a városban a híre. Sehol nem lehetett akkoriban ilyen modern szabású, lapos, fekete, vékony talpú könnyű férfi félcipőhöz jutni; spanyol import, fillérekért. Pillanatok alatt lába kelt az egész készletnek, elkapkodták. Aztán lehullott a májusi eső, és a tegnapelőtt még szerencsés vevők egymás után vitték vissza a szétesett, talpuk vesztett, felismerhetetlenségig deformálódott lábbeliket. Kiderült, a halottak öltöztetéséhez használt temetési kellékek voltak, egyetlen, arra a bizonyos utolsó útra szánt olcsó holmi. Lábon vette meg a külkereskedő vállalat spanyolul nem tudó alkalmazottja. A nagy tételért külön engedmény járt.