Az 1922-ben született, 1984-ben elhunyt Kiss Kovács Gyula pályarajzára régóta készülök, szobrairól hosszabb ideje gyűjtögettem a képeket. Nem lesz szabályos, monografikus portré, ami itt következik, hiszen csak annyi köztéri szobrát fogom tudni e helyen bemutatni, amennyiről saját fényképem van, de az összképen nem változtatna igazán, ha itt sorakozna mind a harminc, ma is nagyrészt exponált helyen álló Kiss Kovács-mű. De azt remélem, hogy a kikerekedő bemutatás mégiscsak igazolni fogja régóta érlelődő előfeltevésemet. Ez pedig röviden abban áll, hogy a fiatalon, korának egyik legjátékosabb, legfelhőtlenebb, igen biztos technikájú szobrászaként induló Kiss Kovács Gyula művészete a pálya végére érve valahogyan eltompult, kimerült, elfáradt. Három évtizedet átfogó köztéri működése foglalata az egész e blogban tárgyalt korszaknak: az időszak jelentős szobrászaihoz hasonlóan az 1950-es évek második felétől történt színrelépését a hatvanas és még a hetvenes években is friss impulzusok segítették. Ám az igen lendületes fiatalkori kezdést, a képességet, amelyet a címként választott Kosztolányi-idézet sugall, egy percre megfogni azt, ami örök, az ő esetében valamiféle bezárkózó elkomorulás zárta le végül. Az alábbiakban erre fogok megpróbálni magyarázatot keresni.

Kiss Kovács Gyula szobrászati tanulmányait a nála tizenegy évvel idősebb, 1944-ben a kiskunhalasi vasútállomáson munkaszolgálatosként meggyilkolt Örkényi Strasser István szabadiskolájában kezdte. Húsz éves korától, 1942-től volt hallgatója a Magyar Képzőművészeti Főiskolának, ahol Sidló Ferenc és Pátzay Pál voltak a mesterei (diplomáját már a háború utáni években szerezte meg). 1952-től néhány éven át a Magyar Néphadsereg Művészeti Stúdiójának volt a tagja. Ennek az időszaknak a jellegzetes darabja lehet a Stefánia-palota (az egykori néphadseregi kultúrház) kertjében ma is álló kútszobor, az 1955-ből való Álló leányalak,

DSC_06892014-09-05_11-21-34ez az egyáltalán nem a hely szelleméhez igazodó fiatal nő, nem militáns katonaszobor tehát — jóllehet az Álló leányalak első látásra a szocreál jegyeit magán viselő nő-ábrázolás,

DSC_06772014-09-05_11-18-59ám ha kissé figyelmesebben nézzük a filigrán megformálást,

DSC_06782014-09-05_11-19-10azonnal feltűnik

DSC_06792014-09-05_11-19-19a fiatal nő testtartása és mozdulata,

DSC_06812014-09-05_11-19-41a szoknyájába belekapó szél fékezésére irányuló gesztus ismerőssége.

DSC_06862014-09-05_11-20-30Ilyesmit, pláne Marilyn Monroe előtt, nem nagyon láthattunk szoboralakban,

DSC_06802014-09-05_11-19-22és a kis zsánerdarab maradandóságát alighanem épp ez a pillanatra elkapott apró mozdulat,

DSC_06842014-09-05_11-20-10meg a szoborba foglalt portré

DSC_06882014-09-05_11-21-15arckifejezésének finom szépsége garantálja.

Kiss Kovács Gyula 1957-es két fára mászó mackója,

DSC_78222010-04-28_14-02-31melyekről egy rövid bemutatás erejéig esett már szó,

DSC_78212010-04-28_14-02-28ugyancsak túllép a korban szokásos állatábrázolások konvencióin,

DSC_78162010-04-28_14-01-51aminek kézenfekvő magyarázata lehet a két állat előadta rendkívüli mutatvány,

DSC_78192010-04-28_14-02-12a fáramászás,

DSC_78242010-04-28_14-03-09illetve az ebből eredő egyensúlyi helyzet.

DSC_78172010-04-28_14-01-56Más a helyzet a Kerepesi úti lakótelep főhomlokzatának egyik teresedésébe az építés idején, 1958-ban készült Ülő leánnyal,

094_DSC_08432011-03-09_12-26-42a felfelé lendülő, két kézzel átfogott jobb láb

DSC_08422011-03-09_12-26-39ugyanis igen jellemző megjelenítő erővel billenti ki

DSC_08442011-03-09_12-26-49a földön ülő alakot,

DSC_08452011-03-09_12-26-57épp ettől a pillanatnyi egyensúlytalanságtól,

DSC_08462011-03-09_12-27-09diszharmóniától

DSC_20422011-04-19_14-58-43telik meg a szobor egy szempillantás alatt dinamizmussal, játékossággal, egyáltalán nem közhelyes ismerősséggel.

DSC_20432011-04-19_14-58-46Témában és részben megformálásban is némileg tradicionálisabb szobor az 1959-es Anya gyermekével, olyasmi, amit akár például a Népstadion szoborparkjának zsánerszobrai között is ott láthatnánk,

DSC_59662015-11-07_13-35-11ha három alakos lenne — ha viszont hozzászámítjuk a plasztikához közvetlen elhelyezését (a Futó utca Üllői útra torkolló végén, a vakolt homlokzathoz igazítva, szemmagasságban indítva helyezkedik el a háromdimenziós,

DSC_59572015-11-07_13-34-30a fal síkjából teljes értékűen kiemelkedő alumínium szobor),

DSC_59592015-11-07_13-34-37továbbá azt, hogy erre a különleges elhelyezésre

DSC_59562015-11-07_13-34-23a szobor a talapzatául szolgáló megtört párkányzattal azonmód reflektál is,

DSC_59382015-11-07_13-32-41máris más a leányzó fekvése — a fiatalasszony állása és a behajlított térdén ülő kisfiú nyújtózkodása. Tudni kell, hogy a szobor eredeti állapotához képest megváltozott (a mű lapjáról a Köztérképen, a képgaléria első három archív darabja alapján ez jól megítélhető). Az anya hátraemelt bal keze

DSC_59622015-11-07_13-34-47most üres, az elmúlt években valamikor, alighanem preventív célzattal (az elem meglazulhatott vagy tönkrement), kivették onnan azt a vászon- vagy ruhadarabot, kendőt vagy sálat vagy zászlócskát, ami után a kisfiú eredetileg kapkod,

DSC_59412015-11-07_13-33-00így hát elkalandozó tekintete

DSC_59422015-11-07_13-33-02nem a csupasz anyai mell

DSC_59432015-11-07_13-33-09utáni sóvárgás palástolása,

DSC_59472015-11-07_13-33-31az örök férfiúi vágy megszemélyesítése és a félrenézéssel modern módon lepörgetett egyidejű felszámolása, aminek a pillanatkép ma tetszik,

DSC_59452015-11-07_13-33-19ugyanígy az anya

DSC_59532015-11-07_13-34-05megbocsátó szigorúsága

DSC_59542015-11-07_13-34-07sem elnéző-megadó hárítás;

DSC_59552015-11-07_13-34-14a jelenetnek igenis szabályos, a korba illeszkedő narratívája van,

DSC_59672015-11-07_13-35-20ha az anya kezébe odaképzeljük a ma már hiányzó kendőt. Dehogy érdekelnek bennünket a fedetlen női keblek, ha valami sokkal komolyabbal is el lehet játszani.

DSC_59652015-11-07_13-35-04Mindenesetre maradandó dolog ez is, rendhagyó helyen — egyedülálló szobrászati megoldás egy kissé elkoptatott nagy témára, olyasmi, ami végső soron bizonyos formátumot sem nélkülöz.

DSC_59762015-11-11_11-51-10A következő szoborral kapcsolatban, az 1960-as felállítású Kiskatonát illetően ugyanennek a kifejezésnek, “formátum”, fel sem kell merülnie,

DSC_59812015-11-11_11-52-46a szobor egy pesterzsébeti általános iskola nagy parkra néző,

DSC_59842015-11-11_11-52-59elkerített keskeny előkertjében áll.

DSC_59902015-11-11_11-53-23Csupa játékosság és gyerek-univerzum ez a kis alak a rajzfilmfiguraszerűen előrenyújtott két lábbal,

DSC_59782015-11-11_11-52-22a stilizált hintalóval,

DSC_59882015-11-11_11-53-11a kisfiú imitált tisztelgésével,

DSC_60152015-11-11_11-55-58félkomoly mosolyával.

DSC_60132015-11-11_11-55-53Sajnos, ez a szobor is csonka, a fiú jobb kezéből letört már a kard,

DSC_60052015-11-11_11-54-24de a szobor a helyén van, és ez a hely most már több mint fél évszázada a szó legszorosabb értelmében a legigazibb, legautentikusabb helye.

3_DSC_60052015-03-07_13-05-05Ahogyan a legautentikusabb helyén van a Madách Színház homlokzatát díszítő ötször hármas szoborcsoport középső formációja is, 1961-ből,

DSC_58192015-03-05_16-49-09amely vállalkozásról elmondtam már részletesen, hogy benne a szobrász két tekintélyes pályatársa, Kerényi Jenő és Somogyi József társaságában vett részt, a trió legfiatalabb tagjaként,

DSC_58162015-03-05_16-48-15ahol a téma, a méret, a megformálás jellege, a beosztás adott volt, és ugyan Kiss Kovács Gyula a rá eső feladatot magas színvonalon oldotta meg, munkája lényegében hagyományosabb, visszafogottabb dolog lett, mint két idősebb, ekkorra nagyobb reputációjú, saját stilisztikai fogásait jóval merészebben gyakorló pályatársáé.

DSC_67632015-03-25_12-02-14Így jutunk el 1964-be, a Karolina úti véradó központnál,

DSC_67642015-03-25_12-02-19az épület Diószegi úti bejárata előtt felállított Véradóhoz,

DSC_67652015-03-25_12-02-27a mögötte álló ház funkciójára meglehetős egyértelműséggel utaló szoborhoz,

DSC_67402015-03-25_11-59-39amelynél muszáj elidőznöm kicsit, hiszen egyértelműen fordulópontnak tartom a szobrász pályáján.

DSC_67862015-03-25_12-06-32Első látásra abszolút kézzelfogható konvenció,

DSC_67512015-03-25_12-00-39fiatal nő ül,

DSC_67832015-03-25_12-05-54talán furcsa, hogy fedetlen keblekkel,

DSC_67492015-03-25_12-00-32anyaszült meztelenül,

DSC_67702015-03-25_12-03-05de a jól ismert mozdulattal megörökítve.

DSC_67422015-03-25_11-59-49Szinte hallani is véljük a mondatot,

DSC_67722015-03-25_12-03-23“tartsa rajta az ujját öt percig, az öklét eressze ki, már nem kell szorítani”,

DSC_67432015-03-25_11-59-53úgy van, ez a vérvétel mindenkor ismétlődő antropológiai imperatívusza,

DSC_67662015-03-25_12-02-33a lehető legrealistább ábrázolásban. Egy percre meg fogom fogni, ami örök.

DSC_67682015-03-25_12-02-54“ENTER” valóban,

DSC_67842015-03-25_12-06-05hiszen a tű az imént hatolt be

DSC_67672015-03-25_12-02-48a vénába,

DSC_67742015-03-25_12-03-42és most ott ülünk (“egy percre”) a véradás/vérvétel örök ikonográfiai pillanatában, várakozva, nem egyetlen percig.

DSC_67602015-03-25_12-01-49Egészen más a helyzet, ha a szobrot szabályosan oldalról vesszük szemügyre,

DSC_67622015-03-25_12-01-58akár innen,

DSC_67572015-03-25_12-01-15akár a túlsó oldaláról,

DSC_67752015-03-25_12-03-57és felfigyelünk egyedülállóan szépséges, megtervezett geometriájára, amit a keskeny paralelepipedon talapzat külön kiemel:

DSC_67562015-03-25_12-01-10az ülő nőalak egyenes hátával meg az ülőalkalmatossággal lényegében egyetlen nagy, rövidebb oldalával a talpára állított háromszögbe van foglalva,

DSC_67762015-03-25_12-05-12amit a kinyújtott/behajlított végtagok további négy szabályos, jól kivehető háromszögre tagolnak. Az emberábrázoló geometrizmus egyik végpontja ez, az a pont,

DSC_67852015-03-25_12-06-19ahol a valóságos, a hétköznapiból jól ismert pontosan egyensúlyban van a közvetítő közeg által még elviselhetően kinyilvánított, esztétikailag, művészetileg elvonatkoztatottal, és tökéletesen feloldódnak egymásban.

Ez olyasvalami volt Kiss Kovács Gyula pályáján, ahonnan elindulhatott volna valamilyen egészen más irányba, beléphetett volna a plasztikai kísérletezés modernistább, érdekesebb világába. A belső érdeklődés vagy a külső ösztönzés hiányzott, ezt nehéz megítélni; mindenesetre nem ezt tette, itt soron következő munkája,

DSC_56572015-10-22_12-43-49a budafoki vöröstéglás orvosi rendelőintézet sarkánál

DSC_56422015-10-22_12-41-10 1967-ben felállított monumentális Ülő nője

DSC_56502015-10-22_12-42-15a felnagyított testtartással némileg kilép ugyan a műfaji megszokásból,

DSC_56542015-10-22_12-42-45de nem lép rá arra az útra, amit a Véradó

DSC_56592015-10-22_12-44-09kétségtelenül megnyitott.

DSC_56672015-10-22_12-45-19Biztosíthatjuk persze magunkat afelől,

DSC_56492015-10-22_12-42-03hogy az anyaghasználat, a mészkő (legalábbis az itt bemutatott sorban) új Kiss Kovács pályáján,

DSC_56702015-10-22_12-45-45és persze ebben az anyagban is képes a női arc és test örök szépségét megfogni,

DSC_56612015-10-22_12-44-45nem is csak egyetlen percre,

DSC_56732015-10-22_12-46-08azért általánosabb értelemben (nem is konkrétan ezt a hatalmas kőnőt értve, melyben a geometria, a figurálison belüli elnyújtás azért ott van) érezhetjük úgy, itt egy lehetőség a hátunk mögé került.

DSC_05512016-03-28_13-26-53Az 1960-as évek végén Kiss Kovács Gyula komoly, nagy presztízsű, figuratív képességeihez méltó megbízáshoz jut: Babits Mihály egészalakos szobrát kell megformálnia a költő szülővárosában, Szekszárdon.

DSC_05522016-03-28_13-26-54Az elkészült portré, az egyik legjobb köztéri Babits-ábrázolás két fontos jellegzetességgel is bír.

DSC_05542016-03-28_13-26-55Benne van egyfelől az a fajta keserűség (noha a portré inkább a fiatal tanárembert, a Fogarasról Budapestre került költőt ábrázolja, és még egyáltalán nem a “magad emésztő szikár alakot“, szűken irodalomtörténeti értelemben legalábbis nem), amely a kései, jó tíz évvel ezutáni Kiss Kovács-portréknak lesz a sajátja.

DSC_05552016-03-28_13-26-56A megformálásban másfelől (leginkább az öltözetben, a vállra vetett kabát ejtésében, de kisebbrészt az arcábrázolásban is) ott van egyfajta geometrizmus, valamiféle hanyagul kezelt kubizmus,

DSC_05562016-03-28_13-26-57a formák, síkok, idomok szelíd kavalkádja; mintha ebben a végül 1969-ben felállított szoborban is nyílt volna egy tovább végül nem bejárt útvonal.

DSC_41542012-05-26_16-24-32És aztán persze, ahogy ennek lennie kell, megint egy remekmű jön, amelynek mai megléte is csoda, hiszen a Bel-Buda szélén, az Avar utca és Hegyalja út sarkán lévő parkban épségben a helyén maradt egy szovjet felszabadítási emlékmű, 1972-ből, mi több, pár éve átkeresztelték és szépen felújították.

DSC_41422012-05-26_16-22-08Ennek központi szobrászati eleme megismétli az 59-es anya-szobor nagy trouvaille-ját,

DSC_41482012-05-26_16-23-02a kinyújtott végtagokkal vízszintesen repülő vagy vetődő nőalak

DSC_41492012-05-26_16-23-09teljes értékű, háromdimenziós figuraként van a talapzatul szolgáló mészkőoszlophoz erősítve,

DSC_41402012-05-26_16-21-52ebből itt groteszk nézetek is adódnak,

DSC_41462012-05-26_16-22-36és akármennyit nézem,

DSC_41472012-05-26_16-22-41nem tudok betelni megejtő anatómiai szabatosságával,

DSC_41602012-05-26_16-25-13az oldalára forduló nőalak bal melle az emlékmű fennségességében csodaszépen megereszkedik;

DSC_41592012-05-26_16-25-08előttünk újra a valóság, megint valamiféle absztrakcióba ágyazva — vagy fordítva.

DSC_64182015-03-08_15-49-171977-ben újra főmű jön, és közben is mindvégig köztéri megbízások az ország különféle településeire,

DSC_64092015-03-08_15-48-31a dunaújvárosi tépett Dózsa, igazi reprezentatív dolog,

DSC_64062015-03-08_15-48-12a tüzes trónra ültetett,

DSC_64192015-03-08_15-49-57megkínzott, megtört figura,

DSC_64122015-03-08_15-48-40ahol nemcsak a meggyötört, szinte nyersen hagyott textúra,

DSC_64212015-03-08_15-50-09és nem is csak a kidolgozott,

DSC_64202015-03-08_15-50-01sokatmondóan ábrázolt részletek (nézzük csak meg a fahasábok végére applikált emberarcokat)

DSC_64222015-03-08_15-50-12juttatnak arra az elképzelésre,

DSC_64242015-03-08_15-50-25hogy a saját korában ikonikusnak számító szobor és ábrázolás

DSC_64272015-03-08_15-50-40egyfajta elkeseredett önarckép is egyben, a beváltatlan ígéret és a le-lecsapó depresszió plasztikai megfogalmazása. Csodálatos szobrászati mű,

DSC_37812013-05-17_17-33-55és ha összevetjük a szobrász a hetvenes évek végén készített Csontváry-portréjával (az itteni képeken a pécsi Kertvárosban, a Csontváry utcában 1982-ben felállított változat látható),

DSC_37792013-05-17_17-33-09akkor ugyanazt a keserűséget és kiábrándultságot érezzük,

DSC_37772013-05-17_17-33-00mint a fentebbi Dózsa-ábrázolásban.

DSC_56732010-08-25_19-33-24_Lehetett volna más út,

DSC_61892010-08-26_17-56-50ezt talán már a Kiss Kovács Gyula halála utáni évben, 1985-ben

DSC_61902010-08-26_17-57-00a győri tűzoltóparancsnokság előtt felállított Tűzkakas-allegória példázza, amelyhez hasonlót, a szabályos emberábrázoló jellegtől legalább minimálisan elvonatkoztatottat másutt korábban is csinált,

DSC_61912010-08-26_17-57-09de nem lett — Kiss Kovács Gyula kiváló figuratív karakterszobrász maradt, és nem lépett végül át a múlt század magyar szobrászainak kicsiny kísérletező kompániájába. Egy percre megfogta, ami örök; és örökre megfogta, ami egyetlen perc.

*

A szövegben említett szobrok lapjai a Köztérképen:

Álló leányalak, Budapest, Stefánia út, 1955

Mackók, Budapest, Torontál utcai “mackós” játszótér, 1957

Ülő leány, Budapest, Kerepesi úti lakótelep, 1958

Anya gyermekével, Budapest, Futó utca/Üllői út sarok, 1959

Kiskatona, Budapest, Tátra téri Általános Iskola, 1960

A Madách Színház díszítőszobrainak középső szoborcsoportja, Budapest, 1961

A véradó szobra, Budapest, Diószegi út, 1964

Ülő nő, Budapest-Budafok, 1967

Babits Mihály, Szekszárd, 1969

Szabadság-emlékmű, Budapest, Csörsz utcai park, 1972

Dózsa György, Dunaújváros, 1977

Csontváry Kosztka Tivadar, Pécs-Kertváros, 1982

Tűzkakas, Győr, 1985

 

 

 

 

 

 

 

Reklámok

“egy percre megfogom, ami örök”” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Budapest 140 – I-K-SZ

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s