Az itt következő két szoborban sok közös vonás van. Nagyjából ugyanabban a korszakban születtek, mindkettő alkotója nő, mindkettő Balatonszemesen áll, egymástól körülbelül 200 méterre ugyanabban az utcában, és mindkettő amolyan eltűnőfélben lévő szobor: egykor valamilyen vállalati vagy állami balatoni üdülő területén, zárt kertben állították fel őket, a vállalat vagy az állami szervezet a rendszerváltás után átalakult, megszűnt, az üdülők gazdát cseréltek, alkalmanként többször is, és mindkét szobor sorsa, jövőbeli egzisztenciája ma tulajdonképpen a jóindulaton áll, vagyis tökéletesen kiszámíthatatlan.

dsc_60072016-08-20_14-01-30Pedig Bolgár Judit 1962-ben felállított Kislány című szobra,

dsc_60322016-08-20_14-07-17illetve Lesenyei Márta Fürdőző fiúja (a műlisták 1985-öt adják meg felállítási évéül, de épp a szobor köztérképes oldaláról kiderül, hogy a szobrászt a terv 1970-ben már foglalkoztatta, nem lehetetlen, hogy akkoriban el is készült) is érdekes dolog, vagy legalábbis olyasmi, ami valahogyan saját korában, az ezerkilenszázhatvanas-hetvenes években gyökerezik, olyasmi, amit a cukiszoborság vádja nélkül ma már nemigen lehetne és nem is nagyon kellene megcsinálni. Ezer változata lesz még persze a fürdőző kislányoknak és a helyes kisfiúknak (kiskutyával is), de ez nem ennek a posztnak a problémája.

Ennek a posztnak az a problémája, hogy elmesélje, a két szobrász közül talán Bolgár Judit számít unikálisabb alkotónak, nekem legalábbis egzotikusabbnak, ő abszolút a blog korszakában élt (1924-ben született és alkotóereje teljében, 1982-ben halt meg), kevesebb köztéri alkotása áll, mint Lesenyei Mártának (1930), aki pályája utolsó nagy szakaszában például szakrális munkákkal is gazdagította életművét. Bolgár Judit köztéri munkáinak nagyobb része állatszobor, egész köztéri működése valami ilyesmivel kezdődött, hiszen az 1950-es években

dsc_07712011-03-09_12-07-57munkát kapott a Kerepesi úti nagy lakótömb kapudíszítő reliefjeinek elkészítésénél,

dsc_08502011-03-09_12-31-32és Őzek című kompozíciójának négy ugyanolyan példánya

dsc_08562011-03-09_12-34-04az épület négy bejárata fölé is odakerült,

dsc_19802011-04-19_14-34-41jóllehet az idő és a törődés más-másképpen koptatta el őket az elmúlt több mint hatvan évben. De neki köszönhetjük a korszak egyik számomra legkedvesebb szobrát, az egri Hadnagy utcai lakótelepen

dsc_03612011-10-21_11-30-431973 óta magas, nyúlékony posztamensen ott álló

dsc_03652011-10-21_11-31-51Sárkányeregető fiút, amelynek — mivel a címadó tárgy a kezében maradt — abszolút világos és magától értetődő narratívája van.

dsc_98522014-08-15_16-25-36Ugyanez a balatonszemesi alumínium Kislányról nem mondható el, mivel a bal kezében tartott tárgy egyik fele az idők folyamán

dsc_98742014-08-15_16-28-19letört, így nem egészen világos, hogy mivel foglalatoskodik épp,

dsc_98562014-08-15_16-25-53de a kontextusból, a ruhátlanságból viszonylag könnyen kikövetkeztethető, hogy valamilyen nyári vízparti tevékenységgel.

dsc_98532014-08-15_16-25-40Akárhogy van,

dsc_98542014-08-15_16-25-43a kis szobor

dsc_98552014-08-15_16-25-46arányos,

dsc_98662014-08-15_16-27-36szabályosan körbejárható körplasztika,

dsc_98762014-08-15_16-28-32minden oldaláról,

dsc_98642014-08-15_16-26-50minden nézetéből teljes egész,

dsc_98602014-08-15_16-26-23még akkor is, ha a mondat épp ennél a gyönyörűséges hátsó nézetnél kerekedik egésszé.

dsc_98612014-08-15_16-26-28Ez csak a nyelv véletlene.

dsc_98622014-08-15_16-26-33Érdemesebb inkább arra felfigyelni,

dsc_98632014-08-15_16-26-41hogy ennél a szobornál is milyen fontos szerepet kap

dsc_98722014-08-15_16-28-08a rendhagyóan megdöntött talapzat,

dsc_98582014-08-15_16-26-05ezáltal a szoborba foglalt mozdulatsor kimerevített pillanatrajza

dsc_98702014-08-15_16-27-56jellegzetes dinamizmust kap, olyan ez a talapzat

dsc_98572014-08-15_16-26-01 — ha már a nyelvnél tartunk –, mint az irodalomba foglalt retorika, amely a műalkotást elkülöníti a hétköznapi beszédtől.

dsc_98712014-08-15_16-28-00Dehát minden rendben van vele,

dsc_98672014-08-15_16-27-40a koncentráló tekintet,

dsc_98752014-08-15_16-28-23a lófarok is — Bolgár Judit szemesi Kislánya egyszerű sallangmentességével ad hírt saját magáról.

dsc_24732015-08-16_12-32-54Rendhagyó a talapzata Lesenyei Márta bronzból készült Fürdőző fiújának is,

dsc_60222016-08-20_14-06-23a félig megcsavart nagyméretű mészkő tömb egy csúszdát imitál,

dsc_60182016-08-20_14-06-02a szétvetett karok,

dsc_60202016-08-20_14-06-14a csúszda szélét tán épp elengedő, félig-meddig még a kapaszkodásra emlékező jobb kéz,

dsc_60242016-08-20_14-06-27a kalimpáló,

dsc_60162016-08-20_14-05-52de szemből nézve jól láthatóan önkéntelenül már a fékezésre, megállásra előkészülő lábak,

dsc_60272016-08-20_14-06-36a kissé talán eltúlzottan mosolygó, inkább feszült arc mind-mind a lecsúszás, a csúszdázás jelenetsoráról, annak az egyik, a lehető legtöbb fázist megmutató pillanatáról beszélnek.

dsc_60232016-08-20_14-06-23Érdekes módon Lesenyei Márta kis zsánerszobrának viszont nincs több nézete, ha csak kicsit is kimozdulunk a szabályos középből,

dsc_60362016-08-20_14-07-26vagy ha nagyon,

dsc_60462016-08-20_14-07-50bármelyik irányba, már csonkul a teljes nézet,

dsc_60522016-08-20_14-07-58hátsó nézetei pedig

dsc_60372016-08-20_14-07-31jóformán semmitmondóak.

dsc_60312016-08-20_14-07-17Elölről viszont az, ami:

dsc_60342016-08-20_14-07-21egyszerű kis pillanatkép, tényleg kép

dsc_60532016-08-20_14-08-06egy önfeledt nyári momentumról,

dsc_24682015-08-16_12-32-33olyasmi, amit öt perccel, öt nappal vagy öt héttel később végleg elfelejtünk, hogy egyáltalán megtörtént. De hogy történt ilyen, arra emlékeztet ez a kicsi idillszobor. És hogy kerek legyen a befejezés, álljon itt zárásul Lesenyei Mártától is egy olyan, pályája elejére eső épületdíszítő dombormű-sorozat, ami szerepelt már a blogon, a pécsi négy évszak-sorozata, 1957-ből (most más sorrendben, mint eredetileg, de most is öt darabbal):

DSC_37452013-05-17_15-18-48

DSC_37482013-05-17_15-19-12

DSC_37422013-05-17_15-18-27

DSC_37372013-05-17_15-17-49

DSC_37392013-05-17_15-18-07

*

Apró kis önéletrajzi részlettel világítom meg végül, hogy a bejegyzés címe nem öncélú poén. A két szobor fényképezésére három nyarat fordítottam, egész pontosan 2014 óta háromszor bicikliztem át miattuk Balatonszárszóról Szemesre, de egyszer sem találtam rájuk úgy, hogy mindkettőt közelről le tudtam volna fényképezni: valamelyik vagy mindkét kertajtó mindig zárva volt, első évben, amikor egy véletlennek (teremtett lélek hiányában egy nyitva felejtett kapubejárónak) köszönhetően bejutottam az ügyészségi üdülőbe és körbefényképeztem a Bolgár Judit-szobrot,  Lesenyei Mártáét nem is találtam meg. A következő évre meglett, akkor viszont mindkét ajtó zárva volt, Bolgár Judittal nem is próbálkoztam, a távoli, parkoló autók nélküli képek akkor készültek a Lesenyei-szoborról, a kerítésen túlról. Idén Bolgár Judit még mindig zárva, annyira reménytelenül zárva, hogy azért a sűrű növényzet közül, a rácson át próbáltam pár képet csinálni róla most, kicsit búcsúzásul — Lesenyeihez viszont, nyitott kertkapuval, idén közel lehetett menni. Így lett kerek tehát ez a poszt, de a fényviszonyok, a szögek és a ráérő idők közül nem mindig válogathattam a kedvemre. Ám miközben fel-alá bicikliztem a balatonszemesi Ady Endre utcán,  egy harmadik üdülőben ezt találtam. Úgyhogy mégiscsak szemesnek áll a világ.

*

A két szoborról a Köztérképen:

Bolgár Judit: Kislány (1962)

Lesenyei Márta: Fürdőző fiú (1985)

Reklámok

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s