A mai napon megkezdem búcsúzásomat az egykori Népstadion valamikori dromoszának, bevonulási díszsétányának e pillanatban még álló szobraitól. Mindenkor kedves darabjaim voltak, sokszor látott bumfordiságuk, sutaságuk, néhol véka alá sem rejtett szocreál genezisük, némelyiknek meg éppen a nyilvánvaló örökéletűsége tizenöt éves korom óta kísér, és amióta rendszeresen fényképezek, kísérem én is őket. Számtalan bejegyzésnek voltak a főhősei a blogon is, a legrészletesebb feldolgozásban itt, aztán a karikával táncoló lányok triója a balatonboglári tornászlánynál került elő részletesen, de a 16 szobor jó néhány rövid szöveghez szolgáltatott képet az elmúlt három évben (ehhez a vicces összefoglalóhoz, aztán ehhez a Röviden mondd-hoz, ehhez, ehhez, ehhez és ehhez; továbbá ehhez a favicchez meg ehhez. A kattintástól nem kell félni, minden hivatkozott link külön lapon nyílik). Számtalanszor felhasználtam a felhasználhatóakat a szobrász-bemutatásoknál vagy a tematikus összeállításokban. Szóval kincsesbánya volt ez nekem mindig is. A napjaik viszont sajnos meg vannak számlálva: néhány héten belül az egész Népstadion/Puskás Ferenc Stadion felvonulási területté válik, sok milliárdért lebontják a régi, használhatatlan építményt, és még több milliárdért fel fognak helyette építeni egy újat, nyilvánvalóan jót, modernet, használhatót, ehhez nem fér semmi kétség. Ahhoz már igen, hogy az új létesítmény mellett ezek a szobrok meg tudnának maradni. A búcsú első aktusaként tehát arra gondoltam, nézzük meg őket úgy, ahogyan szinte sosem szoktuk látni — keveredjünk beléjük, és nézzük onnan őket. Mert erre is emlékezem ezzel a játékkal: ezek a szobrok mindig nagyon könnyen hozzáférhetőek voltak, alacsony talapzatuk mindenkor szinte kínálta magát a közelítésre. Arra gondoltam, hogy az egész legyen találós kérdés-szerkezetű, jöjjenek ezek az alsó-belső nézetek, és legyen az olvasóra bízva, melyiket ismeri fel azonnal — én meg a szöveg végén megadom a helyes megoldásokat.
Bele is kezdtem.
1.
2.
3. (ez nagyon könnyű lett, mert nem tudtam a lábak alá feküdni)
4.
5.
6.
7.
És itt, a 7. szobornál tartottam, amikor bevillant, hogy vajon lehetséges az, hogy az egyik legkedvesebb szoborrészletem, az Avec pliszír című rövidenmondd kísérőképe mélyére,
e copfos-könyves lány ruhájának,
fő attrakciójának,
a pliszészoknyának a rejtélyére sohasem voltam kíváncsi? Egyszer sem jártam utána a pliszészoknya titkának? Sohasem néztem volna alá, és eszembe sem jutott eddig, hogy megtegyem?
Úgyhogy azonnal pótoltam ezt a mulasztást. Íme, a pliszészoknya titka.
Ez, pontosan ennyi látható a pliszészoknya alatt. Ettől a tudástól annyira megzavarodtam, hogy a többi kilenc szobornak elfelejtettem alámászni.
*
A megfejtések mindenesetre a következők:
1. Makrisz Agamemnon: Éneklő fiatalok
2. Búza Barna: Ökölvívók
3. Mikus Sándor: Labdarúgók
4. Kocsis András: Mezőgazdasági brigád
5. Tar István: Gránátvetők
6. Herczeg Klára: Kosárlabdázók
7. Ungvári Lajos: Főiskolások
A megfejtési képeknél nyíló linkek a Köztérkép megfelelő oldalaira mutatnak.
Csak a képre emlékezem 