Tar István ennek a blognak régi, nem is nagyon titkos favoritja, ezt a tényt a képernyő jobb oldalán, a kicsit lejjebb görgetve megtekinthető címkefelhő különböző betűméretből szedett címkéi jól láthatóan igazolják. Az ő neve ebben a címkefelhőben már középnagy, akárcsak Kerényi Jenőé, Makrisz Agamemnoné, Mikus Sándoré, Laborcz Ferencé, Somogyi Józsefé, a faviccé vagy Londoné. Előfordulásának gyakorisága, szeretnék így gondolni rá, nem annyira eddig részletesebben bemutatott szobrainak,

a budapesti/komlói fekvő párosnak,

a keszthelyi két napozó lánynak,

az emblematikus gellérthegyi budapesti lánynak

vagy a páratlan észak-zuglói lovasnak köszönhető, hanem metaforikusan, a megfelelő átvitelekkel sokkal inkább annak a kézenfekvő ténynek, hogy az 1910-ben született és 1971-ben alkotóereje teljében, megítélésem szerint generális nagy szobrászati fordulat előtt álló alkotóként tragikus hirtelenséggel, autóbalesetben elhunyt Tar egymagában testesíti meg azt a szobrászpályát, amely ezekben a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek köztéri magyar szobrászatával foglalkozó szoborbejegyzésekben az általános modellnek számít. A második világháború előtti kezdőlépések, a háború végétől egy szűk évtizeden át a szocreál, majd ilyen és olyan politikai köztéri munkák árán a szolid, néha merészebb kísérletezés, finomabb, átszellemültebb vagy éppenséggel absztrakt köztéri plasztikák; és aztán elmúlik a kor, kinek így, kinek úgy, ahogy minden kor mindannyiunknak elmúlik majd.

Mondanám, hogy a most sorra kerülő darab hasonlatos ugyancsak Tar Táncolók című pesterzsébeti szobrához abban, hogy ez is a folyó, a folyópart panoramikus adottságait igen jól kihasználó,

kiválóan elhelyezett darab, és ez a megjegyzés esztétikailag jogos lenne ugyan, történetileg mégis igaztalan lennék, ha előhozakodnék vele. A Tisza-szobor eredetileg ugyanis nem itt, a Tiszának nem ezen a szegedi belvárosi szakaszán állt, hanem szemközt, a túlparton, Újszegeden, és 1968-as felállítása után röviddel ugyancsak Újszegeden át is helyezték. Tíz évvel eredeti felállítását követően, 1978-ban, már a szobrász halála után került mostani helyére, arra a pontra, ahol a szegedi kiskörút, a Tisza Lajos körút (ezeknek a bonyodalmaknak az idején még vastagon Lenin körút) csatlakozó híd híján északi negyedkörének befejezéseképpen a Tiszának fut.

Ha nem lenne több képem, akkor sem kéne sokáig bizonygatnom, hogy ez a szobor a közelmúltban felújított szegedi partfal tetején igen jó helyen van, a graffittitól most eltekintve szűkebb környezetének geometrikus vonalai szépen kiemelik achitekturális trükkjét, a hatalmas tömegű szobor egyetlen ponton alátámasztott egyensúlyát.

És nézete sincs igazán sok,

a hátulnézet leginkább például mindössze

egy felvillanó szép meztelen fenékkel ajándékoz meg bennünket, ami persze nem kevés,

de a lábak felőli nézet inkább abszurd,

ha csak nem vagyunk fogékonyak a városban kanyarodó Tisza

ember építette urbánus szépségeire,

Fogadalmi templomra, középíves Belvárosi hídra, árvizek sanyargatta hajókikötőre.

Marad tehát

a szabályos elölnézet,

egy kis ráközelítéssel a kezekre-karokra meg a felsőtestre,

és azonnal látjuk, hogy ez a dúsmindenű,

szelíden ártatlan vagy inkább riadt arckifejezésű fiatal teremtés

a Mándy Iván és Sándor Pál által oly emlékezetessé tett kapusmozdulatot, a robinzonádot mutatja be nekünk. Városi renoméjának átmeneti visszaesését ennek a testtartásnak, illetve sajátos proxemikai helyzetének köszönhette az én Szegeden, a nyolcvanas évek első felében eltöltött ifjúkorom idején. Körülbelül kétszáz méterre tőle, hellyel-közzel ugyancsak Tisza-parti kontextusban, mindenesetre ugyanolyan Tiszára kifutó perspektívában, a Stefánia-sétányon állt ugyanis 1960 és 1989 között a város szülöttének, a kiváló Segesdi Györgynek sikerületlen tanácsköztársasági emlékműve,

Urbán Tamás felvétele 1973-ból. Fortepan-azonosító: 88362

amit a szegedi népnyelv a dolgokat rövidre zárva “libát taposó nőnek” nevezett el. Tar közeli szobra ugyanilyen magátólértetődőséggel kapta

a “vetődő lány” vagy a “női kapus” elnevezést, olyan korban, amikor a női futballnak még a halvány gondolata sem létezett.

Futtbalszakmai szempontból persze egyáltalán nem mellékes, hogy a robinzonádot produkáló kapus sohasem a lövést elsütő ellenfél felé néz (ekkor ez már hiábavaló is lenne),

tekintetét kizárólag és szükségszerűen a kinyújtott keze irányába szegezi, kiforduló-hátracsukló fejjel, a test egész akrobatikáját kiteljesítendő, hogy elérje és kitornássza a kapuból azt a lövést,

arról nem beszélve,

hogy Tar István a képzeletbeli vízben sikló szegedi leányzója, ez a modern magyar folyószobor

nem futball-labdát,

hanem ezt a mokány tiszai harcsát

tartja a jobb kezében, és fogja valószínűleg egy pillanat múlva megérinteni, átsimítani, végleg fogságba ejteni a ballal.

Mert sok minden nincs még, de hal már pont van, igazságosabban és helyénvalóbban, mint a futball-labdák akár legcsodálatosabbika, és várhatunk rá akármeddig, míg a világ világ, szöglet ebből sohasem lesz.

*

A szobor a Köztérképen:

Tisza-szobor (Szeged, 1968/1978)

Reklámok

Hal már pont” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. szeretnem tudni ki a szerzoje az Erdon tuli utazasok cimu bejegyzesnek…Megmutattam Toros Gabor muvesz urnak, aki most 84 eves es szivesen olvasta az ur ertekeleset a Hokizok cimu szobrarol… Koszonettel rettegiolga

    Kedvelés

    1. Koszonom szives valaszat, , persze rovidesen rajottem hogy ki irja a posztokat, hiszen csak ra kellett keresnem, : , Megmutattam az idos muvesznek, , mivel nagyon erdekelte , hiszen nagyon megerintette es ertekelte az On elemzeset a Hokizok-rol , eletenek egy olyan periodusaban amikor szembesult az oregseg osszes hatranyaval, egeszsegileg es , tarsadalmilag is .es latogatok hijjan ugy erezte , mar senki sem emlekszik ra……balzsamkent olvasta ujra naponta …Nem tulzok es nem tevedek ha oszinte koszonetet tolmacsolom.Tovabbra iis elvezettel es szivesen olvasom en is az on posztjait. koszonettel rettegi olga
      p.s. kesoi valaszom oka: most talaltam meg valaszat a spam fiokban

      Kedvelés

Kérlek, mondd el, mit gondolsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.