Hát idáig is eljutottunk. Az itt következő poszt olyan szobrokat fog összegyűjteni és legalább egyetlen kép erejéig bemutatni, amelyeknek főalakjai vagy mellékalakjai ülnek, ücsörögnek, valamilyen ülőalkalmatosságon foglalnak helyet. Hogy kedves költőm szavaival éljek, hatalmas nagy téma ez, még talán a Titanic pusztulásánál is nagyobb. Nem fogom zokon venni, ha az alább említett példáimra az olvasó kapásból kivételt vagy ellenpéldát sorol — az ülő szobrok tenger, amit nem lehet kimerni, és az állításaimat úgy próbálom védeni, hogy a szövegben legtöbbször előforduló szó az “általában” határozószó lesz.
“Ülve-főve” olvasásának folytatásaCímke: Charles Darwin
Charles Darwin harmadik legkedvesebb majma
A szépség sohasem volt az osztályrészem. “A szépségnek is megvan a maga evolúciója” — mondogatta vigasztalásul tanult barátom. — “Csak mint minden folyamathoz, ami a világban meghatározott rend szerint zajlik, jegyezd meg, ehhez is idő kell.” Hát úgy nézem, nekem ezzel mégsem volt szerencsém. Mire eljutottam abba a korba, ahol a külsőm belépőt jelentett volna a jók, a nagyok, a sikeresek társaságába, már öreg majom voltam. “Öreg ember”, javított ki ilyenkor mindig Charles.
Csak a képre emlékezem 